„Kisebb” a zöld a kéknél

• Vasutakat csak külön szintben keresztezhet.
• Gyalogátkelőhely rajtuk nem található.
• Irányonként két sávval rendelkező autóúton csak külön szintű csomópont van, és a forgalmi irányok fizikailag el vannak választva.

Talán a fönti három a legfontosabb ismérve egy autóútnak. Ennek az úttípusnak „született meg a kistestvére”, a gyorsút, a Kaposvárt az M7-es autópályával összekötő R67-es út alapkövének letételével. És a fönti három „pont” egyáltalán nem kell, hogy teljesüljön az ilyen utak esetében.

A Fonódó írt róla először, hogy a gyorsforgalmi utak „eme legalsó foka bekerült a jogszabályokba is.”

De egy új úttípusnak tábla is kell, lett is, ez.

Újra a Fonódót idézzük: „a gyorsutak jele tehát nem egy egyszerű szám, mint a sima főutaké, de nem is M-et kapnak, mint nálunk a sztrádák és autóutak, hanem egy másik betűt: az R feltehetően a rapid kifejezésre utal.

Hasonló lesz tehát a jelölési rendszer, mint sok más országban, ahol a legmagasabb kategóriát jelentő autópályák betűje mellett használnak egy második betűt is, így van Ausztriában az A-n kívül S, Szlovákiában és Csehországban a D-n kívül R jelű út. Ezekben az országokban azonban az autóutak kapják ezt a második betűt, miközben nálunk azok ugyanúgy M-esek (bár korábban voltak tervek S-ses jelölésükre is), mint a sztrádák, és a harmadik kategória, vagyis a gyorsút sajátsága lesz az R.

Az autóutaknál a hivatalos érvelés szerint olcsóbban építhető gyorsutakat már a bejelentéskor sem övezte egyöntetű elismerés. Sokan balesetveszélyesnek tartanak egy olyan utat, ami kábé úgy néz ki, mint egy sztráda vagy jobb autóút, egyszercsak mégis nekiszaladunk egy körforgalomnak vagy akár egy piros lámpának rajtuk, hiszen ezeken körforgalmat, lámpás csomópontot is megengednek.”

A blog arról is ír, hogy a már alapkővel rendelkező R67-es mellett két gyorsút még biztos épül, „az Esztergom és az M1 között az R11, illetve a Keszthelyt és Zalaegerszeget az országos gyorsforgalmiút-hálózatba bekötő R76-os.”