Szégyen, milyen kocsikkal utaztat a ZSSK keleten

A szlovák személyszállító vasúttársaság (ZSSK) már jó ideje használja a Vonatok az embereknek! jelszavát, amivel azt próbálja demonstrálni, egyre több a jó minőségű vasúti kocsi, egyre inkább kiszorulnak a régi, békebeli járművek a vasútról. Az utóbbi években uniós alapokból is finanszírozott járműpark-felújjítási programok szinte egymást követik, ez igaz. Csakhogy az új járművek leosztása már koránt sem tűnik igazságosnak. Míg vannak olyan régiók, ahol már csak elvétve, kizárólag mentesítő járatokon jelennek meg olykor-olykor negyven évesnél is korosabb vasúti kocsik, addig némelyik régióban ez mindennapi dolognak számít. Sőt olyan időfekvésű vonatokra kerülnek mocskos, rozsdás, leamortizált kocsik, amelyek a legtöbb utast szállítják. Ez a valóság 2016-ban északi szomszédunk keleti, délkeleti részében.

Pozsony és Zsolna környékén például már a személyvonatok legnagyobb része korszerű „euróvonat” – így nevezik az uniós támogatásból vásárolt vonatokat, személykocsikat, addig a keleti régióban közlekedő személyvonatok zömét az „amit a parajból kihúzunk” elv alapján állítják össze. Az egyik ilyen térség a Héthárs (Lipany)–Eperjes (Prešov)–Kassa (Košice)–Tiszacsernyő (Čierna nad Tisou) vasútvonal, amely Sáros régiót köti össze Kassán át Zemplénnel. Ezen a vasútvonalon ugyanis a decemberi menetrendváltással átalakult személyvonatok összeállítási rendje alapján menetrend szerint közlekednek olyan szerelvények, amelyeknek már évek óta semmi dolguk nem lenne a pályákon. Ilyenek a már fölössé vált fekvőhelyes kocsik, a régi bőrüléses gyorsvonati kocsik, vagy éppen a 70-es évekből származó termes elrendezésű személykocsik. Ezek elegyéből összeállított szerelvények járnak naponta többször is – részarányuk hivatalos források szerint ötven százalék. A másik ötven százalékon pedig az ugyancsak koros pantográfok (460-as sorozat) és az újonnan beszerzett szererelvények osztoznak, persze a pantográfok javára. A helyzet egy picivel csak hétvégenként jobb, de akkor ugye nincs annyi járat.

A dologban talán a legfelháborítóbb, hogy szinte ugyanazon a vonalon, Kassától a szilvási kitérőig (Výh. Slivník) párhuzamosan halad a Homonna felé irányuló vasútvonal, ahol a regionális expressz vonatok mindegyike a hét minden napján IC-kocsikból, vagy új vasúti kocsikból van kiállítva. A Rákóczi EC szerelvénye is itt fordul egyet napi fordában. Az sem kis dolog, hogy míg például a Tiszacsernyő és Kassa között közlekedő cowboy vonatokért öt eurót kell fizetni, addig kilenc euróért már Kassáról Prágába is eljuthatunk teljesen más utazási feltételek és komfort mellett. A keleti végeken tehát az utasok low cost helyett sok koszt kapnak, és az ígért szolgáltatások töredéke jut nekik, hiszen nincs wifi, nincs kényelem, de sokszor még fűtés sincs. Abba a kérdésbe pedig már inkább bele sem megyek, miért kap a szlovákok lakta homonnai térség csak modern kocsikat, a magyarok lakta Zemplén pedig jégvirágos koszfészkeket...

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!