Koronavírus, légiközlekedési veszteséglista

Több, mint 200 ezer járatot kellett eddig törölni a koronavírus járvány kitörése óta, olvasható a friss adat, a Kínába irányuló vonalak kétharmadát nem repülik, legújabban a British Airways jelentette be, hogy a leállást az ázsiai óriásországba április közepéig meghosszabbítja.

A januári első intézkedések óta a globális kapacitás-kiajánlás egy százalékkal esett a 2019-es hasonló időszakhoz képest, ami elsőre nem hangzik túlságosan vészesnek, de ez azt jelenti, hogy gépek ezrei repülnek kevesebbet. És ez a helyzet persze Kínán kívül is érzékelhető, például az olyan, ugyancsak ázsiai desztinációk forgalmában, mint Thaiföld és Vietnám, de zuhant a japán cégek teljesítménye és ezzel bevétele is. Viszont változó a kép Hongkong esetében, a British például oda továbbra is repül, bár ritkábban, mint január 23-a előtt. A leállások többsége a BA-hoz hasonlóan április közepéig tart, de számolni kell a meghosszabbításukkal.

Február közepéig a légitársaságoknál keletkezett veszteség a lemondások miatt eddig ötmilliárd amerikai dollár körüli, de a baj nem érinti egyformán a cégeket. Természetesen a fő vesztesek maguk a kínaiak. A jelek szerint a nagy légitársaságok közül a már korábban is pénzügyi problémákkal küszködő, a HNA csoporthoz tartozó Hainan került a legsúlyosabb helyzetbe. A HNA illetékesei cáfolják, hogy a legnagyobb kínai magáncégek egyike a csődhelyzet miatt máris állami kezelésbe került volna, és Hainan tartomány vette volna már át a légitársaságot, amely budapesti járatokat is fenntart, de most persze szünetelteti őket. A friss kínai információk szerint egyelőre csak a tárgyalásoknál tart a csődkezelés. A HNA tavalyi vesztesége több, mint 525 milliárd jüan volt. A kínai légiközlekedés bajai összesítve sem kisebbek, a tavalyi hasonló időszakhoz képest január közepe óta a forgalom a negyedére csökkent.

Kérdés, magukhoz térnek-e majd azok a Kínán kívüli cégek, amelyek hálózata ötven százaléknál magasabb arányban kötődik Kínához, ilyen az Air Macau, a Cathay Dragon és a Lion Air thaiföldi cége. Forgalma legalább harminc százalékát veszti el az Air Asia X, a thaiföldi AirAsia és az Asiana Airlines. A nagy amerikai társaságok közül a Delta és a United leginkább érintett, de ezeknek öt százaléknál kevesebb visszaesést jelent a kínai kapcsolat kiesése.

Az európai társaságok közül a Lufthansa a leginkább kitett a koronavírus okozta leállásoknak, heti hetvenhárom kínai járattal, ezek elmaradása tizenhárom nagyhatótávolságú utasszállító „virtuális leállásával” egyenlő, amit persze nem kell szó szerint értelmezni, ennyi szélestörzsűnek megfelelő ülésszámmal kevesebbet ajánl ki a a német cégcsoport, ami viszont megoszlik a Lufthansa, a Swiss és az Austrian kétfolyosós flottájában. A németek Hongkongba is ritkították a repüléseket, de a lehetséges veszteségről konkrét számot nem hoztak nyilvánosságra, a cég szóvivője annyit mondott, hogy a történteknek érezhető hatása lesz az üzleti eredményre.

A IATA megpróbálta számszerűsíteni az iparág teljes várható veszteségét, ami a légitársaságok világszervezete szerint elérheti a 29 milliárd 300 millió dollárt. A Forbes a légitársaságokon túl számol a repülőterek veszteségeivel is. A forgalmi visszaesés az Egyesült Államok légikikötői közül arányában San Francisco, Honolulu és Guam esetében a legnagyobb, konkrét utasszám szerint Los Angeles, San Francisco, Toronto, New York (JFK) és Vancouver veszít a legtöbbet, az európai repterek közül pedig százalékban Helsinki és Moszkva, abszolút utasszámban London Heathrow, a párizsi CDG, Frankfurt és Amszterdam kell, hogy a legkomolyabb mínusszal számoljon.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!