Közbeszerzési eljárás keretében választják ki a nagyállomások funkcióbővítő befektetőit

Az új kiírást követően is 2026-ban kezdődnek az építkezések.

Az állomásmegújítási program legfelső, országos szintje esetében az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és a MÁV-csoport új pályázat kiírása mellett döntött, amely a korábbinál több fejlesztési szándékot és képességet képes bevonni. A szaktárca és a közlekedési társaság ütemezése ugyanakkor változatlan: a nyertes pályázókat még idén kiválasztják, a munkálatok pedig már jövőre elkezdődnek a négy budapesti és a három vidéki helyszínen.

Mint az korábban kiderült, az állomásmegújítási pályázat során jóval több fejlesztési szándék és képesség mutatkozott meg, mint amennyi a szoros pályázati határidőig végül konkrét, pályázati anyagban ölthetett testet. Erről a fejlesztési többletről azonban az ÉKM és a MÁV-csoport nem akar lemondani, ezért új kiírás meghirdetése mellett döntött. Az országos szintre vonatkozó új eljárás indulása előtt a korábbi pályázók megkapták a lezárásról szóló nyilatkozatot, valamint a tájékoztatást arról, hogy fejlesztési koncepcióik – az új kiírás formai feltételeinek megfelelő módosítását követően – a következő pályázati szakaszban is felhasználhatók lesznek.

A hét nagyállomás (Budapest-Déli, Budapest-Nyugati, Budapest-Keleti, Budapest-Kelenföld, Debrecen, Győr és Szeged) esetében a MÁV-csoport külön-külön gazdasági társaságokat hoz létre, amelyek feladata lesz az új pályázatok kiírása és a pályázati eljárások lebonyolítása, majd – az eredményes közbeszerzési eljárást követően – a nyertes ajánlattevőkkel a fejlesztéseket végrehajtó és a megújuló állomási ingatlanokat üzemeltető, közös társaságok megalapítása. Így minden nagyállomás fejlesztése kiemelt figyelmet, a feladatnak szentelt, külön csapatot és szakmai támogatást kap majd.

A külső befektetők továbbra sem jutnak állami vagyonhoz, csupán az állami tulajdonban álló ingatlanok hasznosítására és kezelésére jogosult gazdasági társaságokban szerezhetnek részesedést.

A pályázati kiírás és pályázati eljárás lebonyolításáért felelős gazdasági társaságok létrehozásához szükséges döntéseket a MÁV-csoport vezetése a soron következő igazgatósági ülés keretében tárgyalja. A közbeszerzési eljárás várhatóan az idei év negyedik negyedévében zárul majd le, majd ezt követően sor kerülhet a fejlesztések megvalósításához szükséges szerződések megkötésére. Nincs változás ugyanakkor a pályázat többi szintjén.

Az új eljárás csak az állomásmegújítási pályázat országos szintjét, a nemzetközi forgalmat is bonyolító nagyállomások felújítására és funkcióbővítésére vonatkozó kiírást érinti, a térségi és helyi szintű állomásokra vonatkozó pályázatokat nem. A helyi szintű fejlesztések esetében a pályázati lehetőség folyamatos, továbbra is országszerte lehet fejlesztési, hasznosítási ötleteket benyújtani a MÁV-csoport busz- vagy vasútállomásépületeire vonatkozóan.

Az eredeti pályázati kiírásokkal kapcsolatban Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom elnöke amondó volt, inkább arról lehet szó, hogy 2026-ban választások lesznek, a kormánynak pedig be kellett látnia, hogy törvényellenes a pályaudvarok hasznosítására kiírt pályázat. Ugyanakkor a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a pályaudvarokkal eredetileg tervezett lépések közbeszerzésnek minősültek, és ebben az esetben közbeszerzési eljárásra és koncesszió kiírására is szükség lenne – az új eljárásban ez az elem már hangsúlyozottan jelen van. Amennyiben ugyanis nem lenne közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás, a szerződés semmis, ami nem sok jóval kecsegtette volna a befektetőket. 

Nyitóképünkön: Győr felvételi épülete maketten. Az épületet 1953–1958 között épült, Dianóczky János és Éhn József (UVATERV) tervei alapján. Bár a kommünikékben nagyállomásként hivatkozzák, Győr hivatalosan közép- és vonatindító állomás