Kurtítanak a BKV kedvezményrendszerén
·
2012.03.07. 10:29
A BKV rendkívüli finanszírozási helyzetének megoldására tekintettel a tavaszi hónapokban több tarifakedvezmény is eltűnik a BKV palettájáról – írja a Népszabadság internetes kiadása. Március elsejétől a közlekedési vállalat dolgozóinak családtagjai, akik 12 ezer foglalkoztatott mellett több tízezren lehetnek, teljes árú jegyet kénytelenek vásárolni az eddigi ingyenes juttatás helyett. Egy hónappal később, április elsejétől a nem öregségi nyugdíjasok ingyenes utazási lehetősége is megszűnik, a VEKE számításai szerint újabb 47 ezer ember anyagi terheit növelve.
Ezzel együtt a magyar tömegközlekedésben érvényes kedvezményrendszer még mindig harminc kategóriában biztosít kedvezményes vagy ingyenes utazási lehetőséget. A mérsékelt árú jegyek után ráadásul a mai napig megkérdőjelezhető az állami árkiegészítés logikája. Diákok esetében például a kedvezményes bérlet aktuális árának meghatározott hányadát, 39 százalékát kell kifizetni, az állam azonban egy 2006-ban megállapított fix összeggel kompenzál. A bérlet fogyasztói ára azóta természetesen emelkedett, így az árkiegészítés mértéke mindössze 37 százalékot tesz ki. A fennmaradó 24 százalékot, azaz 2370 forintot veszteségként kell elkönyvelnie a közlekedési vállalatnak.
Állandó viták forrása a 65 éven felüliek ingyenes utazása is, ami magyar kuriózumnak tekinthető. A 70 évnél idősebbek kedvezményét egyértelműen politikai okokból vezették be a rendszerváltáskor, politikai okokból csökkentette le a korhatárt a Horn-kormány 65 évre és politikai okokból nem nyúltak hozzá azóta sem. Közlekedésgazdasági szakértők szerint már egy minimális mértékű nyugdíjasjegyár is racionálisabbá tenné az idősek tömegközlekedési szokásait. A tanuló- és nyugdíjasbérleteken együtt évente 6,7 milliárd forint finanszírozási hiánya keletkezik a BKV-nak.
Ezzel együtt a magyar tömegközlekedésben érvényes kedvezményrendszer még mindig harminc kategóriában biztosít kedvezményes vagy ingyenes utazási lehetőséget. A mérsékelt árú jegyek után ráadásul a mai napig megkérdőjelezhető az állami árkiegészítés logikája. Diákok esetében például a kedvezményes bérlet aktuális árának meghatározott hányadát, 39 százalékát kell kifizetni, az állam azonban egy 2006-ban megállapított fix összeggel kompenzál. A bérlet fogyasztói ára azóta természetesen emelkedett, így az árkiegészítés mértéke mindössze 37 százalékot tesz ki. A fennmaradó 24 százalékot, azaz 2370 forintot veszteségként kell elkönyvelnie a közlekedési vállalatnak.
Állandó viták forrása a 65 éven felüliek ingyenes utazása is, ami magyar kuriózumnak tekinthető. A 70 évnél idősebbek kedvezményét egyértelműen politikai okokból vezették be a rendszerváltáskor, politikai okokból csökkentette le a korhatárt a Horn-kormány 65 évre és politikai okokból nem nyúltak hozzá azóta sem. Közlekedésgazdasági szakértők szerint már egy minimális mértékű nyugdíjasjegyár is racionálisabbá tenné az idősek tömegközlekedési szokásait. A tanuló- és nyugdíjasbérleteken együtt évente 6,7 milliárd forint finanszírozási hiánya keletkezik a BKV-nak.