Láthatatlan repülés? Kövessük a vitorlázógépeket!

A repülés iránt érdeklődők táborában egyre többen ismerik a Flightradar24 térképeit, amelyen a levegőben lévő utasszállító gépeket lehet élőben nyomon követni. Joggal jutott eszébe tehát egy lelkes és innovatív, vitorlázórepülés iránt elkötelezett fejlesztő csapatnak: miért ne lehetne ugyanezt a motor nélküli gépekre is megvalósítani?

Ebből az elgondolásból nőtt ki az Open Glider Network (OGN) kezdeményezés, amely pontosan ezt a célt akarja elérni. Az ötlet viszonylag egyszerű: a FLARM, vagy power-FLARM már most is sok vitorlázógépben megtalálható, alapvetően összeütközés-veszélyre figyelmeztető rendszer, amely a közelben lévő, másik FLARM által kibocsátott jelei alapján megmutatja, hol számíthatunk forgalomra. A tervezők a kibocsátott adatokat földi antennákkal felfogva, és interneten keresztül továbbítva teszik láthatóvá a vételi körzeten belül levegőben lévő gépeket. A kihívást itt elsősorban a hálózatépítés adja: a FLARM hatótávolsága nem túl nagy, legfeljebb néhányszor tíz kilométerre terjed csak ki, így viszonylag sűrű földi rendszerre van szükség a hatékony nyomkövetéshez. Ennek megvalósulását más országokban és a már említett Flightradar24 rendszerben is önkéntesen szerveződő internetes közösség biztosítja, hasonlóan – többek között – az időjárás megfigyelésére létrejött több hazai közösséghez.

Európa számos országában a FLARM már széles körben elterjedt: Franciaországban például már minden vitorlázógépben kötelező, de az eszköz alkalmazása egyéb alpesi országokban is életmentő lehet. A vitorlázórepülő-forgalom mellett sok más, alacsonyan repülő gépet (vontatógépek, mentőhelikopterek) is felszereltek már ezzel az eszközzel, hogy a sokszor igen sűrű egyéb, elsősorban vitorlázó-forgalmat tájékoztatni tudják, és a megfelelő elkülönítést biztosíthassák. Ez nagy biztonságot ad, főleg az Alpok sűrűn repült gerincein, ahol jó időben akár több száz vitorlázógép is a levegőben van egyszerre. A most még csak kísérleti fázisban lévő, de robbanásszerű fejlődés előtt álló pilóta nélküli (UAV) repülő eszközök elkülönítésének is egy lehetséges formájává válhat hamarosan a GPS-információ rádióhullámokon történő megosztásán alapuló eljárás.

A projekt megálmodói szerint a földi antennarendszer viszonylag könnyen hozzáférhető, akár házilag is elkészíthető, néhány egyszerű (és viszonylag olcsó) alkatrészre van csak szükség hozzá. A „házi radarállomás” fenntartása sem luxus: egy kis fogyasztású antenna és egy gyenge internetkapcsolat is elegendő hozzá. Az OGN nem egy egyszerű FLARM-radar, mivel a FLARM-eszköznél nagyságrenddel olcsóbb megoldást kínál a gépben elhelyezendő jeladó berendezésre is, amely ugyan nem váltja ki a FLARM-ot, de ahhoz hasonlóan, a földi hálózat számára értelmezhető jeleket sugároz.

A rendszer felhasználási lehetőségei még ennél is sokrétűbbek lehetnek: mivel a FLARM sokkal olcsóbb, könnyebb, és alacsonyabb energiaigényű, mint egy transzponder, ezért azokon a területeken, ahol a közforgalmi és a sportrepülés által használt légterek érintkeznek, alkalmas lehet az „egyéb” forgalom nyomon követésére is, hiszen a légiforgalmi irányító-szolgálatok által használt radarberendezések nem megfelelőek a sokszor műanyagból épített gépek nyomon követésére. Egy másik szintén nagyon fontos cél lehet a légi sportok közönségének elérése: ahogy a Flightradar24 hálózata is rövid időn belül rendkívül népszerű lett, úgy a vitorlázógépek követése is népszerűvé vált egy háromdimenziós térinformatikai rendszeren, főleg azokon a területeken, ahová eddig csak kevesen jutottak el (például a csipkézett alpesi sziklák között). Az élőben követett sportrendezvényeknek pedig mindig is volt egy különös vonzereje a közönség számára.

Szerencsére a FLARM egyre inkább elterjed Magyarországon is: a külföldről újabban érkező gépek szinte mindegyike fel van szerelve ezzel az eszközzel.

Egy házi radarállomás kiépítése – a program szervezői szerint – nem kerül többe, mint két vontatás, ezért számítani lehet a mozgalom elterjedésére itthon is, különösen úgy, hogy nálunk igen kevés magas hegy akadályozza a jó vételt, így valószínűleg kevesebb állomással is lefedhető lenne az ország. A FLARM fontosságát és a benne rejlő lehetőségeket jól példázza az is, hogy a Brit Légierő is felszerelte vele a bemutatókon alkalmazott repülőit, hiszen ezek a gépek is azokat az általános légi forgalom által sűrűn használt légtereket használják, mint a vitorlázók és a sportrepülők.

A FLARM-os követés azoknak is megnyugvást hoz, akik a „láthatatlan” vitorlázórepülő-forgalom miatt aggódnak. A kisgépes repülésben itthon is nagy biztonságot adhat az elérhető árú FLARM elterjedése, amelynek segítségével mindenki időben észlelheti egymást a levegőben. Egy földi nyomkövető antenna-rendszerrel tehát mindenki nyerne, és a vitorlázórepülést is közelebb lehetne hozni a nagyközönséghez, ha bárki láthatja, egy-egy jó idős napon micsoda nyüzsgés van Magyarország légterében.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!