Lesz-e végre nagysebességű vasút Csehországban?

Olyannyira szárnyra kapott a téma, hogy még a Cseh Parlament Képviselőházában is foglalkoztak már a kérdéssel, és elég hangos kritikával is illették a Közlekedési Minisztérium jelenleg aktuális terveit. Valóban várható lényeges előrelépés a nagysebességű vasutak ügyében, vagy csak egy újabb kampánytémáról van szó a közelgő választások előtt?

Japán, Kína, Franciaország, de még a Csehországgal szomszédos Németország is rendelkezik nagysebességű vasúti hálózattal. Még olyan országok is, mint például Portugália, amelyik hozzávetőlegesen ugyanolyan gazdasági fejlődést produkál, mint Csehország, nagy pénzösszegeket fordítanak a nagysebességű vasutak kiépítésébe, fejlesztésébe. Csehországban egyelőre azonban egy kilométernyi nagysebességű vasút sincs, sőt jelenleg nem is épül. És egyhamar nem is fog – vagy mégis?

A nagysebességű vasutak normál nyomtávú (1435 milliméter), klasszikus síneken, vasúti alépítménnyel és felépítménnyel rendelkező pályák, amelyeken a legnagyobb megengedett pályasebesség legalább 250 kilométer per óra (a régi nyomvonalon felújított pályák esetében legalább 200 kilométer per óra). Ilyen vasútvonal jelenleg Csehországban nem létezik, viszont szakértői csoportok, elemzők egyaránt egyetértenek abban, hogy megépítésük kizárólag előnyt jelent a jövő közlekedésére nézve, nincs kétség afelől sem, hogy a nagysebességű vasutak jelentősen növelik a vasút versenyképességét egyéb közlekedési eszközök használatával szemben. Ennek ellenére jelenleg az a helyzet, hogy Csehországban még mindig a régi vasúti pályákat modernizálják, korridorokat építenek. Ez mind szép és jó, csakhogy a korridorok építése már 1993 óta tart, és még koránt sincs minden szakasz készen. Sőt, ezeken a „modern” korridorokon is a legnagyobb megengedett sebesség csupán 160 kilométer per óra. Az is csak néhány vonalszakaszon, ott, ahol ezt a vasúti pályaviszonyok megengedik.

A Közlekedési Minisztérium a Vasúti Infrastruktúra-kezelőséggel (Správa železniční dopravní cesty – SŽDC) együtt kidolgozott egy tanulmányt, amely a Csehországban megépítendő nagysebességű vasutak megépítésének a lehetőségeivel foglalkozik. A cseh hatóságok úgynevezett „gyors összeköttetésekről” beszélnek, nem pedig nagysebességű vasutakról (én inkább maradnék a konkrétabb és többet mondó második kifejezésnél). A tervek szerint az országban összesen 700 kilométer hosszú nagysebességű vasút, gyors összeköttetés jöhetne létre a jövőben. Beleértve azokat a szakaszokat is, amelyeket a meglévő pályaszakaszok felújításával építenének meg. A minisztériumi dokumentum három fő nagysebességű vasútvonalat jelöl meg Csehország területén:

• az első a Prága–Brünn–Ostrava–Lengyelország,
• a második a Németország (Drezda)–Ústí nad Labem–Prága–Brünn–Břeclav–Ausztria/Szlovákia–Magyarország,
• a harmadik pedig a Németország (München)–Plzeň–Prága vonal.

Csehország szempontjából a legjelentősebb a Prága–Brünn és a rákapcsolódó Brünn–Ostrava vasúti szakasz nagysebességű vasúttá történő étépítése/megépítése lenne, hiszen itt jelentős volumenű belföldi utasforgalomra is lehet számítani, amely nagyon fontos tényezője a szükséges befektetések megtérülésének.

A legoptimistább becslések szerint az új nagysebességű vasutak építése háromszázas maximális pályasebesség esetében 600 millió koronába (valamivel több mint hétmilliárd forint) kerülne kilométerenként. Azoknak a pályáknak az esetében, amelyeket csak nagysebességű pályákká építenék át (azaz a meglévő nyomvonal modernizálásával), a költségek kilométerenként 400 millió koronára (négy és félmilliárd forint) rúgnának. Az utóbbi pályákon a maximális megengedett sebesség csak 200–230 kilométer per óra lenne. Ezekből a számokból kiindulva a Prága–Brünn–Ostrava nagysebességű vasút körülbelül 190 milliárd koronába (kétezermilliárd forint) kerülne majd. A kormány szeretné, ha ezeket a projekteket is legalább ötven százalékban uniós forrásokból lehetne fedezni. Ha tizenöt évig tartó építési folyamatot tekintünk elfogadhatónak, akkor az állam évente hozzávetőlegesen 6,3 milliárd koronát költene a nagysebességű vasutak építésére (autópályák építésére manapság ennél jóval többet fordítanak évente). A legjózanabb fejtegetések arról, mikor épülhet meg Csehországban az első nagysebességű vasút, úgy szólnak, hogy legkorábban 2035-ben kezdődhet meg az első pályaszakasz építése. A legelőrehaladottabb állapotban lévő terv a Drezdát Prágával összekötő nagysebességű vasút áll, itt a politikai akarat is valósnak látszik (memorandum Szászország és Csehország miniszterelnökei között).

Az utóbbi hetekben-hónapokban valamiféle mozgolódás látszik a témában, hiszen cseh parlamenti képviselők egy csoportja, közlekedési szakértők, politikai hovatartozástól függetlenül sikeresen elfogadtattak egy olyan határozatot, amelynek értelmében a Csehországban építendő nagysebességű vasutak tervezését és megvalósítását felgyorsíthatják. Azt szeretnék elérni, hogy akár már 2025-ben is elkezdődjenek a munkálatok a gyorsvasút építésén. Eddig Sobotka miniszterelnök arról beszélt, hogy a Csehországot és Németországot összekötő, Prága–Drezda új vasútvonal építése legkorábban 2035-ben kezdődhet meg. A szakértők csoportja kimondta azt is, hogy a sikeres építéshez az építkezés előkészületi fázisainak, többek között a tervdokumentációnak a kidolgozási és elfogadási folyamatát kell meggyorsítani – ami szerintük nem lehetetlen. Változást jelent az is, hogy a parlamenti képviselők által felvetett terv szerint a modern nagysebességű vonatok legalább 300 kilométer per óra sebességgel kell, hogy haladjanak majd. Eddig a Közlekedési Minisztériumnál és a Vasúti Infrastruktúra-kezelőségnél (SŽDC) maximálisan 250 kilométer per órás sebességről beszéltek. A szakértői csoport szerint a nagysebességű vasutak új nyomvonalon kell, hogy létrejöjjenek, így lehetnek csak teljes mértékben korszerűek és a kornak megfelelő paraméterei a pályának. A jelenleg a nagysebességű vasút körül kialakult vita tárgyát éppen a maximális sebesség meghatározása okozza. A szaktárca által készített dokumentáció, amely a nagysebességű vasutak építésének ügyét taglalja, elkészült ugyan, de ebben a nagysebességű vasutakat már kétszázas maximális megengedett sebesség fölött annak tekintik. A kritikusok szerint több szisztematikus hiba is van az úgynevezett „gyors összeköttetésekről” szóló tanulmányban, többek szerint a nagysebességű vasutak koncepciója Csehországban úgy fogalmazódott meg, hogy semmiféle nagysebességű vasút ne épüljön az országban. Így hát ki kell várnunk, mit hoz a jövő, lesz-e lényegi előrelépés a nagysebességű vasutak építésének témájában, vagy ez is feledésbe merül majd az ősszel esedékes parlamenti választások után.

A nagysebességű vasutak ügyét legalább Közép-Európai, de inkább európai viszonylatban kell, hogy komolyan vegyék, a megépítésének csak akkor van értelme, ha az rákapcsolódik a már meglévő nagysebességű vasúthálózatra. Nem lehet tehát az ügyet kizárólag a cseh határok közé szorítani, s ha abból indulunk ki, hogy a nagysebességű vasutat Drezdából kezdik majd el építeni Prágáig, adott a lehetőség, hogy innen Brünnön keresztül Pozsonyba, majd pedig Budapestre. A dolog azonban, mint mindig nem ilyen egyszerű. A hozzáférhető információk szerint Szlovákiában legkorábban 2023–2025 között kezdődhet meg a nagysebességű vasutak építése, az is csak a Bécset Pozsonnyal összekötő néhány kilométeres szakaszon. Ennek a szakasznak is jelenleg csupán a tervdokumentációja látta meg a napvilágot. Magyarországon pedig még nem igazán téma a nagysebességű vasutak ügye, de bízzunk benne, hogy ez hamarosan megváltozik. Milyen jó is lenne, a Prága–Budapest szakaszt hét óra helyett mondjuk három, három és fél óra alatt megtenni, méghozzá a legromantikusabb közlekedési eszközzel, vonattal!

* * *