Megszüntetik az értelmetlen kerékpáros-tiltásokat

A Kerékagy értesülései szerint a 32 ezer kilométernyi magyar közút félmillió KRESZ-táblája közül idén 21 ezret lecserélnek. Eltűnhet rengeteg, a kerékpározást tiltó tábla is az utak mellől. Aki elavult, értelmetlen tiltótáblával találkozik, maga is bejelentheti.

Budapestet az 5-ös főúton elhagyó bringás számára az Ócsai úton itt-ott, és az M51-es csomópontjánál, „Merci-tábla” tiltotta a továbbhaladást. Ilyen helyzetben nyilvánvalóan senki sem fordul vissza és a kerékpárt sem fogja tolva továbbítani. Szabálytisztelő állampolgárként rossz érzéssel, és abban a tudatban kerekezik tovább, hogy megbírságolhatja a rendőr.

Minap eltűntek ezek a táblák, megmaradt viszont kettő, kicsit odébb, és jó sok az ócsai elágazás körforgalma után is. Itt a kamionokat Ócsa felé irányítják, hogy ne Alsónémedin dübörögjenek át, ami teljesen érthető, viszont a kerékpárosokat is, ami kevésbé. Kerülővel, a nagy teherautók között, holott egy szakaszon még kerékpárút is húzódik az 5-ös mellett. Ha pedig tovább haladunk Kecskemét, Szeged felé, további tilalmak várnak, látszólag ötletszerűen elszórva. Az az út kiépítettsége, átbocsátóképessége, forgalma végig közel azonos, a tiltások konfúz rendszere érthetetlen.

Ez az összevisszaság nem a rosszindulat, hanem az időbeli rétegzettség miatt alakult ki, anélkül, hogy bárki felfigyelt volna rá. Senki sem nézett végig egy-egy útvonalat kerékpáros szemszögből, mert fel sem merült az igénye. Pár évtizeddel ezelőtt, a motorizáció fellendülésekor, az autóforgalom biztonságos és folyamatos átbocsátása volt a szinte kizárólagos szempont, a lovas kocsik, a traktorok és a biciklisták pusztán veszélyforrásnak, zavaró tényezőnek számítottak. Érthető, hogy csak úgy hullottak a hármas tiltótáblák. Mára viszont elismert, sőt fontos közlekedési ágazattá lépett elő a kerékpározás, amely helyenként már elsőbbséget élvez a gépjárművekkel szemben – a korszerű felfogás túlhaladottá tette a tiltások jó részét. A helyzet tehát teljes revízióra szorul.

A helyzetet bonyolítja az illetékesség megosztása. A  táblák kihelyezése országutakon, illetve a számozott utak településeken átvezető részein a Magyar Közút Zrt. tizenkilenc megyei igazgatóságának hatásköre, a települések többi részén viszont a helyi önkormányzaté, egyetlen kivétellel: Budapest közigazgatási határán belül teljes egészében a Budapest Közút Zrt-é. Az országos közút a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a budapesti viszont a Fővárosi Önkormányzat alá tartozik.

A kerékpárt utazó- és sporteszközként használó bringások magától értetődően várják el, hogy ugyanúgy automatikusan szedjék le az okafogyottá vált tiltótáblákat, mint ahogyan az autósok elvárják, hogy útépítés befejeztével a 40 km/órás sebességkorlátozást. A szabályozásoknak akkor lehet foganatja, ha minden előírás, netán tiltás indokolható, az indokolatlan tiltások viszont a teljes rendszer megbízhatóságát inflálják. Így a Magyar Közút Zrt. sem hagyhatja, hogy zűrzavar legyen az illetékességi területén. Ennek felismeréséhez persze arra volt szükség, hogy a korábban szinte kizárólag a motorizált közlekedés igényeit szem előtt tartó szervezet személete megváltozzék. Így példának okáért feloldották a kerékpározás tiltását a 2-es főúton Dunakeszi és Rétság között, a 10-esen Ürömtől Leányvárig, sőt nemsokára biciklizhetővé válik a 11-es út Szentendrén átvezető négysávos szakasza. A szokásos táblacserék alkalmával már nem automatikusan újítják meg az táblákat, hanem egyúttal központi revízióra is sor kerül.

A Magyar Közút Zrt. üzemeltetési igazgatója szerint a kezelésük alatt álló 32 ezer kilométernyi közút félmillió KRESZ-táblája közül idén 21 ezret cserélnek le, például mert megfakult a fényvisszaverő felülete, és kilencezer újat raknak ki, az ellopottak, kidöntöttek, megrongálódottak helyett. Ehhez kapcsolódva készítettek is egy felmérést „Kerékpáros tiltások felülvizsgálata gyorsforgalmi utakkal párhuzamos főutakon” címmel. Ettől függetlenül tartani kell magukat a részben harminchárom éves, önmagában felülvizsgálatra szoruló, és ennek megfelelően némiképp elavult szemléletű előírásokhoz, mint a 20/1984. (XII. 21.) KM-rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről, másrészt egyeztetésekre van szükség a rendőrséggel és a közlekedés más szereplőivel. A rendőrséggel történő egyeztetés néha érdekes eredményre vezet, húsz évvel ezelőtt, a Dunakeszi és Dunakeszi-alsó között épülő kerékpárút déli vége egy tizenöt centis járdaszegélyben ért véget, ahogy a helyi kivitelező akkor elmondta, a tervek nem ezt tartalmazták, de a „rendőrség így kérte″. No comment...

Továbbra is érvényes, hogy ahol naponta több mint hatezer egységjármű halad át lakott területen kívül, ott tiltani kell a kerékpározást, ha van olyan alternatív útvonal, ami nem okoz húsz százaléknál nagyobb kerülőt. Ez a két szabály így együtt azért elég emberséges és életszerű a kerékpárosok számára, nyilvánvaló, hogy egy tíz kilométeres forgalmas utat bárki önmagától, külön tiltás nélkül is szívesen elkerül egy tizenkét kilométeres. csendes úton.

A példaként említett 5-ös főút kilenc szakaszán tartják indokoltnak a kerékpározás tiltásának feloldását, összesen 53 kilométeren, de szerepel a táblázatban az 1-es, a 3-as, a 6-os, a 7-es, a 35-ös, a 41-es és a 43-as főút is. Sok helyen simán feloldanák a tiltást, máshol korlátozással, például „kivéve célforgalom”. Mivel ez utóbbi nemigen értelmezhető bringás szemszögből, és a rendőrség sem firtathatja, hogy az adott szakaszon van-e az úti cél, ezt akár tekinthető „halványzöld” fénynek – tessék tovább pedálozni, nincs itt semmi megállni való!

Ráadásul nem csak eltűnnek kifogásolható táblák, hanem megjelennek újak, szükségesek. Eddig csak beleütköztünk egy-egy Merci-táblába, de semmi sem utalt arra, hogy ha erre tilos, akkor merre is lehetne legálisan továbbtekerni. A 1012/2017 (1.11) Kormányhatározat alapján kiemelt kerékpáros-fejlesztéseknél útbaigazító táblákat helyeznek ki például a Fertőd–Keszthely (131 kilométer), Pannonhalma–Veszprém–Balatonfüred (110 kilométer), Dunaföldvár–Kecskemét–Békés (410 kilométer) útvonalakon, illetve rendezik a Duna-menti EuroVelo tizenegy kritikus szakaszainak táblázását

Ebben az összefüggésben is jó hír, hogy a főutakkal párhuzamos, lakott területen kívüli kerékpárutak kezelése a Közúthoz kerül az önkormányzatoktól. E célra forrást kap megfelelő méretű karbantartó és tisztító célgépek beszerzésére, így megszűnhet például az áldatlan állapot, hogy a Göd és Vác közötti kerékpárútról csak a biciklik kereke koptatja le az árvíz után visszamaradt iszapot, vagy ősszel a jégként csúszó vizes avart. Végre egy cégnél egyesülnek a fenntartási feladatok, amitől jelentős előrelépést jelent.

A Magyar Közút Zrt. ezenkívül várja a kerékpárosok bejelentéseit a szerintük szükségtelen tiltásokról. Ezeket minden esetben kivizsgálják, és ha lehet, feloldják.

* * *