Miért éppen Szentendre?
A BKV Zrt, és jogelődei – bár deklaráltan már régóta foglalkoztak egy üzemtörténeti gyűjtemény létrehozásával – a megőrzésben nem jeleskedtek túlzottan. A hamis, 1-es pályaszámmal a városligeti Közlekedési Múzeumban kiállított, eredetileg 92-es pályaszámú villamoskocsin kívül az eredeti járművek megőrzését nem vitték túlzásba. Típusok, sorozatok semmisültek meg nyom nélkül, elég csupán a középbejáratú kocsik különböző változataira gondolni, amelyek közül csak egy pótkocsi őrzi az emlékeket, felújításra várva.
Ammikor a 3-as, észak-déli metró megépítése valósággá vált, először a felszámolásra ítélt Újpest kocsiszínt szemelték ki a megőrzött járművek tárolására, de kiderült, hogy a vágánykapcsolatok sem maradnak meg, enélkül azonban igen nehéz kötöttpályás közlekedési gyűjteményt létrehozni. Az itt félreállított kocsik állapota egyre csak romlott, mire a szentendrei régi remizben létrehozhatták az üzemtörténeti gyűjteményt.
A HÉV igényeit az 1914-ben épített kocsiszín és infrastruktúrája már nem elégíthette ki, így kapóra jött a lehetőség a villamosvasút és a HÉV megőrzött járműveinek, a városi és elővárosi közlekedés emlékeinek bemutatására. Kényszermegoldás, ugyanis egyrészt a HÉV-hálózat csak a nagyvasút érintésével átjárható, és a villamoskocsikat is vontatni kell a nagyobb vontatási feszültséggel üzemelő szakaszokon. Az örök dilemma pedig a járművek megőrzése: a néha 70-80 évet is közlekedett kocsikat melyik forgalmi állapotuk szerint mutassák be, és ha esetleg még közlekedtetni is akarják őket, a korabeli és a mostani előírások különbsége miatt sok kompromisszumra kényszerülnek.
A legfontosabb indokról pedig talán nem is érdmes szót ejtenünk: a múzeum üzemeltetéséhez, a járművek felújításához, folyamatos karbantartásához pénz is kell, amelyet a múzeum belépődíjai – még ha nem is jelképes, egy vonaljegy árának megfelelő taksát kell kifizetni – vajmi kevéssé fedezhetnek. A szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeum 1992. július 14-i megnyitása óta a gyűjtemény ugyan folyamatosan gyarapodik, újabb és újabb, azaz pontosabban régibb járművek tűnnek fel a budapesti nosztalgiaforgalomban is, de elég csak a nemrég Angyalföldre szállított kocsikon, vagy a régi tárolóvágányokon álló HÉV-szerelvényeken végigtekinteni, tudhatjuk: végtelen ez a munka.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
