Nyilvánosak a felcsúti költségek!

Tavaly nyáron az atlatszo.hu kikérte a Nemzetgezdasági Minisztériumtól a felcsúti kisvasút uniós támogatási pályázatát, de nem járt sikerrel, kénytelen volt pert indítani. A minisztérium viszont időközben gondolhatott egyet, mert az első tárgyalás előtt mégiscsak a portál rendelkezésére bocsátotta 225 oldalas hatástanulmányt, amely alkalmas volt arra, hogy egy focialapítvány 600 millió forintos uniós támogatásthoz juthasson.

A támogatási összeg 2015 márciusában vált ismertté, miután a pályázat benyújtásának határidejét egy hónappal meghosszabbították. Ezek után egy éven át egy ország figyelte hitetlenkedve, ahogy egy tudhatóan nullához konvergáló forgalmú pályaszakaszon toronyórával és aranylánccal ékes vasúti infrastruktúra keletkezik a semmiből. A kritikus hangokra a válasz a Bicskéig történő meghosszabbítás ígérete volt. Egy évre rá, 2016. április 30-án elindult az első szerelvény, és jár azóta is. Ez év szeptember 19-én, a kormány tiltakozása ellenére az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának (CONT) tagjai is tettek egy kört a vonalon és mindent rendben találtak. Talán ezek után kapott bátorságot a minisztérium, hogy a régóta közkíváncsiság által övezett iratanyagot közszemlére bocsássa.

A kikért és megkapott anyag 265 MB, közöttük a focialapítvány válallása, a kért 600 millió forintos összeg elköltésének remélt hatásairól.

Az anyagból kiderül, hogy a pályázati kiírás (amely alapján bárki tudomást szerezhet arról, hogy hurrá, pályázni lehet erre és erre), hat nappal későbbre, 2015. február 19-ére datálódik, mint a pályázat határideje, arról nem is szólva, hogy a végül is nyertes pályázati kérelmet a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány képviselője február 12-én, tahát a valós határidő előtt aláírta. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azon frissiben, a pályázat megjelenésének napján szignózta is a támogató nyilatkozatot, ezzel a 600 millió forint sorsa megpecsételtetett.  Fontos adalék, hogy a pályázat előtt egy évvel már kormányhatározat született a kisvasút építésének kiemelt beruházássá történő nyilvánításáról, és arról, hogy erre 600 millió forintos uniós forrást különítenek el.

Érdekesség, hogy az anyagot kikérőnek egy közkeletű tévedésével szemben, amely a napi többezres utasszám-vállalásról szólt, ez a szám az anyagban nem szerepel, ott évi tízezer fős utaslétszámmal számolnak. Az NGM ennek ellenére vonakodott az anyag kiadásától.

A tanulmány évi tízezer utassal kalkulál, ami a március elejétől október végéig tartó nyolc hónapos üzemeltetési időszakban, napi átlagban 41 utast jelent. A FUNA-tól nyáron megkapott utasforgalmi adatok alapján ezt bőven teljesíti a felcsúti kisvasút, amin tavaly 30 ezer 219, idén június végéig pedig 18 ezer 314 fő utazott.

A tanulmányban szokásos módon azt ecseteli a pályázó alapítvány, hogy a környék turisztikai vonzereje miképpen fog felívelni a vasútépítés által. Kitér a pályázati anyag arra is, hogy a kisvasút valószínűleg veszteséges lesz, de többletlátogatókat, és ezzel többletbevételt hozhat a felcsúti stadionnak, az alcsúti arborétumnak és szállodának, amelyeket szintén az alapítvány üzemeltet.

„A projektgazda – aki a tervek szerint a projekt megvalósítását követően a kisvasút üzemeltetője lesz – üzemelteti a térség jelentős turisztikai desztinációit is, mint például a Alcsútdobozi Arborétumot, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát és ezen belül a Pancho Arénát, valamint a Puskás Akadémia Sport Hotelt is. Ennek következtében a turisztikai attrakciók gazdasági bevételei egy kézben összpontosulnak, a vasútüzem veszteségeit kiegyenlítheti a vasút turisztikai vonzerejéből adódó látogatószám növekedés, mely a többi, projektgazda által üzemeltett szolgáltatás látogatószámát is emeli, ezzel közvetve bevételt keletkeztet.”

A tanulmányban az szerepel, hogy a FUNA számításai szerint a kisvasút üzemeltetése és karbantartása átlagosan évi hétmillió forintba fog kerülni, és évi 5-6 millió forint bevételt fog hozni, azaz évi kétmillió forint veszteséget előre bekalkuláltak. Hogy ebből a fenntartási időszak alatt nem lesz gond, azt az alapítvány egyéb bevételei biztosítják. Ez konkrétan az elmúlt hat évben kapott 14 milliárd forintos TAO-támogatást jelenti, ebből az évi veszteség bőven finanszírozható. Más szavakkal, évi kétmillió forint közpénzt igényel az, hogy a projekt megtérülésének látszata biztosítható legyen. Hivatalos megfogalmazásban: „A projekt eredményeinek fenntartása biztosított, mert a referencia időszak alatt keletkező költségeket a pályázó saját költségvetése terhére finanszírozni tudja.”

Színesíti a képet, hogy az alapítványtól augusztusban kapott adatok szerint 2016-os indulása óta már 4,1 millió forint veszteséget termelt a felcsúti kisvasút, tehát a hiány nagyobb a tervezettnél.

A tanulmány szerint a kisvasút egy „mozgó tanösvény” lesz, „amely a kisvasúton kialakított interaktív eszközök segítségével mutatja be a térség természeti és kulturális értékeit, előkészítve az egyes állomásokhoz kapcsolódó tudnivalókat, érdekességeket”. Ebből egyelőre nem lett semmi, az utasok nem kapnak ismereteket a vonaton utazás közben, ahogy a vállalt QR-kód és a Facebook-oldal sem valósult meg. A valvolgyikisvasut.hu weboldalnak akadálymentesített, gyengén látók számára készített verziója nincs, pedig a hatástanulmányban erre, és a vasútvonal mentén elhelyezett információs táblák akadálymentesítésére is tettek ígéretet.

Közvéleménykutatást is végeztek annak felmérésére, hogy van-e igény a kisvasútra. Ötszáz fővel töltettek ki egy kérdőívet, ebből 104 alcsúti vagy felcsúti, 179 bicskei kistérségi, és 114 Fejér megyei lakos volt. Az ötszáz emberből 296-ot nagyon érdekelt a tervezett kisvasút, 468-an jó kezdeményezésnek tartották, 55 fő pedig egyenesen „javasolta a kisvasút vonalának hosszabbítását, egészen Bicske városig”.

Három hónappal azután, hogy Varga Mihály NGM-miniszter kiállította a szükséges támogatói nyilatkozatot, a FUNA és az uniós pénzeket koordináló Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. 2015. május 19-én megkötötte a felcsúti kisvasút EU-s támogatásáról szóló szerződést. Ebben a projekt összköltségét a FUNA által benyújtott hatástanulmánynak megfelelően bruttó 1,15 milliárd (nettó 911,7 millió) forintban állapították meg. Ebből az összegből elszámolható költségként bruttó 857 millió forintot tüntettek fel. Ennek 70 százaléka a kormány által megítélt 600 millió forint uniós támogatás, 257 millió forintot saját forrásból kellett előteremteni. Ez azért érdekes, mert a közbeszerzési törvény értelmében 75 százalékos uniós támogatási arány alatt nem kell közbeszerzést kiírnia a kedvezményezettnek.

Az NGM-től kapott iratanyag szerint a FUNA három ajánlatot kért és kapott:

Swietelsky Vasúttechnika Kft. nettó 783,9 millió Ft,
Ker-Közép Kft. nettó 798,6 millió Ft,
Vasútépítők Kft. nettó 813,7 millió Ft.

A nyertes a legolcsóbb ajánlatot adó Swietelsky Vasúttechnika Kft. lett. A cég öt alvállalkozót is foglalkoztatott a kisvasútépítésen. Az egyik a felcsúti polgármester cége, a Mészáros és Mészáros Kft. volt, a másik négy a C és R Kft., a Deli Ko-Sza Kft., a Déli-Vasút Kft., és a Verro Holding Kft. Az anyagból nem derül ki az alvállalkozók szerződéseinek értéke.

Az építési munkálatok mellett az alábbi költségei voltak még a felcsúti kisvasútnak:

megvalósíthatósági tanulmány nettó 3,9 millió Ft (Aditus Zrt.)
tervezés nettó 10,3 millió Ft (Sín-Tervező Bt. és Vaspálya ‘97 Bt.)
műszaki ellenőrzés nettó 5,4 millió Ft (Magyar Mérnök Céh Kft.)
projektmenedzsment nettó 11,9 millió Ft (Aditus Zrt. és Provital Zrt.)
turisztikai szolgáltatásfejlesztés nettó 7,8 millió Ft (Collatinus Kft.)
marketingstratégia elkészítése nettó 7,6 millió Ft (Topbalaton Kft.)
nyilvánosság biztosítása nettó 3,1 millió Ft (Nabago Kft.)