Öböl-háború, most már Európával is
Az Aviation Week beszámolója szerint a zajos amerikai ellenálláshoz képest az európaiak már évek óta próbálnak lobbizni az Emirates, a Qatar Airways és az Etihad ellen. Az európaiak hálózatát erősen érinti az Öböl-mentiek terjeszkedése, és új fejezetet nyitott ebben a történetben az Etihad lépése, az Alitalia 49 százalékos résztulajdonának megvásárlása. És épp az Alitalia illetve az Etihad több más akvizíciós művelete jelzi, hogy egyáltalán nem csak az interkontinentális hálózatokról van szó, hanem az Európán belüli vonalakról is.
Az európai hagyományos légitársaságok nyomása alatt a kormányok is léptek, ennek következtében pedig már az Unió is mozgolódik. A portál szerint az Európai Bizottság újabb felhatalmazást kér a tárgyalások folytatására, miután az első menet, Violeta Bulc közlekedési biztos vezetésével teljes kudarcot vallott.
A portál összefoglalója szerint az Air France/KLM- és a Lufthansa-csoport közös levélben vázolta a helyzetet, és valamennyi leányvállalatuk nevében is megerősítették, az Öböl társaságaival egyenlőtlen harcot vívnak. Nem jelölték meg pontosan, milyen intézkedéseket várnának el az Uniótól illetve a kormányoktól, de a francia és a német közlekedési miniszter egy, a portál által megszerzett és nyilvánosságra nem hozott levél szerint már javasolta, mostantól tagadják meg újabb európai vonalak repülési jogát az érintett három közel-keleti cégtől, egészen addig, amíg „nem lesz biztosított a fair verseny”.
A levélben a tárcavezetők az indiai, délkelet-ázsiai, a csendes-óceáni és a kelet-afrikai hálózatokban elszenvedett piacvesztésről írnak, azt állítják, csökkenőben van a nagy európai csomópontok vonzereje, és az Öböl-mentiek terjeszkedése valójában veszélyezteti az Európai Unió és a rajta kívüli régiók közti kapcsolatokat. A miniszterek azt javasolják, Brüsszel jusson átfogó megállapodásra, természetesen megfelelő feltételek mellett, az Öböl-államokkal. Ezek a feltételek pedig: tisztességes verseny, a pénzügyi háttér átláthatósága, pontos kimutatás az állami támogatásokról, ugyanakkor sürgetik, hogy az Unió hatékonyabb eszközöket vessen be, mint a mostani tárgyalásos módszerek. Nyilván eme módszerek egyike lenne a Nagy Hármas leszállási jogainak korlátozása, legalábbis befagyasztása. Amitől az európaiak érzékelhetően leginkább tartanak, az az Öböl-menti társaságok üzleti modellje illetve növekedési stratégiája, amelynek része az, hogy a saját bázisaiktól függetlenül legyenek úgymond „összekötő” vonalaik, vagyis lépjenek fel az olyan hálózatokban is, mint akár az Európa és Észak-Amerika közötti forgalom.
Az egyetlen európai nagyhatalom, amely nem csatlakozik ehhez a küzdelemhez, Nagy-Britannia, amit az Aviation Week részben a briteknek a szabad verseny iránti valódi hajlamával magyaráz, illetve azzal, hogy a Qatar Airways részesedést szerzett magának a British Airwayst és az Iberiát is magába foglaló IAG-csoportban.
Az Öböl-menti országok közösségének és az Uniónak a megállapodása a különböző kétoldalú államközi szerződéseket helyettesítené. Az Emirates főnöke Tim Clark, aki a három cég közül először hirdette meg a globalizált, vagyis a földgolyón bárhol bármilyen két pont között járatokat kínáló légitáraság koncepcióját, hevesen védelmezi a maga pozícióját, elsősorban nem is az európaiak, hanem az amerikai óriások, a Delta, az American és a United támadásai ellen. Ők is azt akarják, hogy a washingtoni kormányzat szorítsa határok közé az Öböl-társaságok amerikai megjelenését, mivel a közel-keletiek évi negyven milliárd dollárnyi támogatást élveznek a maguk kormányaitól.
Tim Clark viszont úgy nyilatkozott, reméli, hogy az USA tartja magát a Nyitott Égbolt politikájához. Clark arra emlékeztetett, hogy amikor az Emirates harminc éve beindult, nem kapott kormánytámogatást, és meglehetősen lakonikusan utasította el azt az amerikai vádat, hogy a társasága négymilliárd dollárt tud az állami garanciák révén megtakarítani üzemanyagárban. Az Etihad főnöke pedig úgy látja, az amerikaiak térvesztése elsősorban azon múlik, hogy ők nem építettek ki vonalrendszert az USA és az Öböl térsége között, ezért szívhatta fel az Ázsia irányába haladó forgalom jelentős részét a három nagy közel-keleti cég. Hogan azt is megkérdőjelezte, hogy egy állam nem léphet fel befektetőként a légiközlekedési iparágban: „A kulcs a megtérülés, és a mi részvényeseink bíznak a megtérülésben, ez a lényeg a kormány számára is.”
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
Utazzon velünk!
Az Erdélybe induló Történelmi Székely Gyors zarándokvonatra és az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!
