Odafentről látni... 3.

iho/repülés   ·   2012.01.27. 10:30
odaf3_ciml

Az AirPano egy nonprofit vállalkozás, amely nagy felbontású, 3D-s légifelvételekre szakosodott. Orosz fotósok közössége, tagjai a panorámafelvételek elkötelezett hívei. A föld érdekes részeinek 3D-túráját tűzték ki célul, hogy mindenki a levegőből láthassa, amit látni érdemes. A képek interaktívak. Oleg Gaponjuk és csapatának feljegyzései színesítik a történeteket. Az első helyszín Nepál volt, a Himalája vidéke, a második Egyiptom, ahol a piramisokat távirányítású apró robothelikopterek fényképezték, a helyi hatóságok nem kis megrökönyödésére. A most következő beszámoló ugyancsak távirányítású helikopter bevetéséről szól, de már békésebb környezetben, ahol csak az időjárással kellett megharcolni.

Ez a négynapos kirándulás csak egy célt szolgált: lefotózni a híres bajorországi kastélyt, amit színes őszi fák vesznek körül. A megfelelő percre vártunk, amikor a levelek vörösbe fordulnak, és a zölddel, a narancsszínnel rövid időre együtt rezegnek. Technikailag egy ilyen fotózás nem tart tovább két napnál. Mi mégis több időt akartunk rászánni.

Neuschwanstein kastély, Bajorország, Németország

Később kiderült, hogy ez bölcs döntés volt. A hegyek már csak hegyek maradnak (még akkor is, ha Dél-Bajorországban az Alpoknak csak a lába látszik), így az időjárás eléggé kiszámíthatatlan arrafelé. Megfontolás tárgyát képezte az is, hogy amikor a kastély jó megvilágításba kerül a fotózó számára, az egy rövid harmincperces periódus reggel. Utána a nap továbblép, és csak a kastély oldalát világítja meg.

Megérkeztünk. Az időjárás nem óhajtott kooperálni velünk. Első nap: végig esett az eső, fotózás törölve. Második nap: ugyanaz.

A harmadik napon az időjárás megint kiszúrt velünk. A köd mindent beborított már reggeltől kezdve. Tele voltunk optimizmussal, felmásztunk tehát a kastély fölött lévő hegyre, majd leereszkedtünk a völgybe, remélve valami látványt. Semmi. Végül három óra várakozás után elhatároztuk, hogy bármibe kerül is, megörökítjük a kastélyt.



Azt tudni kell azért, hogy ha a látás 30-40 méter, nem sok eredmény várható a fotós számára. Kivéve, ha a kastély közepére fókuszál, annak ellenére, hogy eléggé kockázatos berepülni a kastélyba és ott fotózni.

Nem hagytuk ki. Istennek hála, minden turista aludt még ezen a korai órán. A felszállás nem volt könnyű a sűrű köd miatt, ami 100 százalékos páratartalom formájában kicsapódott a készülékünkre, úgyhogy sietnünk kellett. Nem volt idő arra, hogy visszahívjuk a gépet és kijavítsunk bármi hibát.

Távirányítású helikopterünk felszállt, és azonnal el is tűnt a ködben. Csak a pislákoló laptop maradt, meg a rövid pittyegések a magasságérzékelőből, amiket Sztasz hallott a fejhallgatójában. Az idő lassan múlt.

Pár perc múlva helikopterünk visszatért a tejfehér ködből, mintha a zuhany alól jött volna ki. Mindenütt nagy vízcseppek: a helikopteren, a kamerán és a lencsén is. Mégis: a berendezés megtette, amit kellett, és rögtön elmenekülhettünk szállodai szobánkba, hogy megszárogassuk.

A következő napot várakozással töltöttük, és csak a negyedik napon érkezett el az őszinte mosoly hozzánk. Az időjárás gyönyörűvé vált, és csak fotóztunk és fotóztunk…

(Fotók és szöveg: Szergej Szemjonov és Sztasz Szedov)

Kapcsolódó hírek