Óriások reneszánsza: 12 léghajó a Lockheedtól!

Nem is egy komoly program célozza a valaha volt dicsőség feltámasztását. Az persze egy dolog, hogy léghajók most is úsznak időnként az égen, az Ohio állambeli Akronban készülnek például a Goodyear szivarjai: az új, modernizált félmerev konstrukció szilárd fémszerkezettel, erős poliészter-burkolattal, vektorálható hajtóművekkel és hagyományos felületekkel egyaránt kormányzott, ráadásul fly-by-wire vezérléssel repül, tekintélyesek a méretei is, 75 méter hosszú, a csúcssebessége 80 kilométer óránként. De ezek a Goodyear-léghajók elsősorban rendezvények sztárjaiként, reklámhordozókként, különleges élményt nyújtó sétarepülések, illetve tévéközvetítések kamera-platformjaként dolgoznak.

Amiben más cégek gondolkodnak, az ennél úgymond komolyabb szerep: igazi légi teherszállítás, illetve katonai felhasználás. A léghajó, amit a Lockheed fejleszt, az LMH-1, a C-130-as Hercules 21 tonnás terhelésével képes repülni, viszont ahhoz, hogy a rakományát felvegye, és a célállomásra eljuttassa, egyik ponton sem igényel repülőteret. Márpedig ha nem kell neki fel- és leszállópálya, akkor nagyon is jól használható például nehezen megközelíthető gáz- és olajmezők kiaknázásakor, bármilyen távoli és infrastruktúra nélküli település vagy létesítmény ellátásakor, a tehertér előtt és a pilótafülke mögött pedig 19 utasnak alakítanak ki kellemes kabint.

De természetesen gondolkodnak katonai felhasználásban is. Mint ahogy az egész léghajó-reneszánsz az amerikai hadsereg programjából indult, amely levegőnél könnyebb felderítő-megfigyelő platformok és teherszállítók alkalmazására szolgált volna, de aztán le is állt, viszont a Lockheed 2006-ban már repültette a mostani hibridje egy kisebb változatát, a P-791-est.

Ami a mostani és az akkori konstrukcióban is közös: a hatalmas hajótesten elhelyezett, négy, egyenként 350 lóerős, vektorálható Continental-motor, és három nagy légpárnás futómű, bár ezeket inkább leszállórendszerként emlegetik. Ami azt jelenti, a légpárnákkal szinte bármilyen, elő nem készített felületen földet érhet a gép, mondjuk a tundrán vagy egy nagyobb erdei tisztáson, és nem kell a léghajók többségénél szokásos kikötőárboc a biztonságos rögzítéséhez. A hibrid pedig ebben az esetben azt jelenti, a könnyű gáz és a motorok mellett maga a léghajó teste is felhajtóerőt termel, mint egy különleges formájú, hatalmas szárny: az aerodinamikai kialakítás a teljes felhajtóerő húsz százalékát adja, és ezzel még inkább csökkenti a hatalmas jószág amúgy sem túl nagy üzemanyag-igényét.

Nem a leggyorsabb légijármű, utazósebessége mintegy hatvan csomó, a hatótávolsága azonban már elég tekintélyes, 1400 tengeri mérföld, vagyis majdnem 2600 kilométer, de mivel igen nehéz körülmények között is használható, és sokkal kevésbé kiszolgáltatott az időjárásnak, mint a régi szivarok, no és persze minimális a tűzveszély is (nem hidrogén, hanem hélium a töltőgáz), a jármű használhatónak tűnik. Ez pedig be is igazolódott, hiszen a hibrid léghajó learatta első piaci sikerét.

A fordulópontot jelentő első megrendelés, legalábbis szándéklevél, tizenkettő példány megvásárlására született. A Straightline Aviation közel 480 millió dollár értékben vásárol a típusból a Lockheed Hybrid Enterprises nevű leányvállalatától. Az első példány most készül, az LMH-1 tervek szerint 2017-ben kapná meg a típusengedélyt és 2018-ban lehetne forgalomba állítani.

Az érdekes a dologban az, hogy miközben az első vevő az Egyesült Királyságban működő cég, közben ugyancsak a szigetországban készül a következő, még a Lockheed hajójánál is impozánsabb, hasonló légijármű, az Airlander, amely kilencvenegy méteres hosszával, 34 méteres szélességével és 26 méteres magasságával a világ jelenleg létező legnagyobb légijárműve.

Kevesebb terheléssel, de akár napokon át a levegőben maradhat, ugyancsak hibrid konstrukció, az aerodinamikai felhajtóerő aránya negyven százalék. Ugyanannak az amerikai katonai pályázatnak az eredményeképp fejlesztették, mint a Lockheed típusát. Az Airlander tervezett, még nagyobb változata ugyanakkor már 50 tonnás hasznos teher szállítására lesz képes.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk! Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső, idén újra elinduló Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!