Orosz A321-es: Moszkva szerint is bomba volt!

Először hangzott el Oroszország részéről annak megerősítése, hogy a Metrojet utasszállítójának pusztulását bombamerénylet okozta, és először történt olyan bejelentés, amely ezt már konkrét vizsgálati eredményekre alapozta.

Amint erről már többször beszámoltunk, a 224 ember halálát okozó katasztrófa kapcsán, amerikai és brit hírszerzési adatok alapján, többek közt David Cameron miniszterelnök állította már meglehetősen határozottan a pokolgépes támadás tényét, az oroszok részéről eddig csak a légitársaság vezetőjének nyilatkozata szólt arról, hogy a gépet bomba szakította szét nagy magasságban.

A mostani bejelentés egy olyan megbeszélésen született, amit Vlagyimir Putyin elnök a tanácsadói, valamint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat főnökének résztvételével tartott, utóbbi vezetője, Alekszander Bortnyikov mondta el, hogy a repülőgép „darabjainak” vizsgálata során mutatták ki egy mintegy egy kilogrammm súlyú „improvizált robbanó szerkezet” detonációjának nyomait.

Egészen pontosan Bortnyikov azt jelentette Putyinnak, hogy az utasok személyes tárgyain, a poggyászokon illetve a gép egyes darabjain találták meg a bombarobbanás nyomait, de hogy ezek fizikai nyomok, repeszek által hagyott sérülések vagy a robbanóanyagot sikerült-e kémiai vizsgálattal kimutatni, az nem derül ki a nyilatkozatból.

Mivel tehát Bortnyikov nem általában a roncsokról, hanem töredékekről beszélt, az is lehetséges, hogy az orosz hatóságok nem a lezuhanás helyszínén jutottak erre a következtetésre, hanem Szentpéterváron, ahová a holttesteket, az utasok személyes tárgyait és böröndjeit szállították a baleset után, és persze ezek között nyilván lehetett találni magáról a gépről származó töredékeket is.

Ez azért is lehetséges, mert azt néhány nappal a gép lezuhanása után már lehetett feltételezni, hogy ha tényleg bombarobbanás történt, annak nyomait a Szentpétervárra szállított holttesteken, tárgyakon hamarabb kimutatják, mint a helyszínen, ahonnan eddig még arról sem érkezett biztos információ, vajon sikerült-e összegyűjteni és biztonságba helyezni a repülőgép vagy húsz négyzetkilométeres területen szétszóródott roncsait. Maga Bortnyikov sem mondott semmi olyasmit, hogy a kijelentéseit a helyszíni vizsgálatra alapozná.

A nyugati források eddig nem tudtak másra hivatkozni, mint hírszerzői értesülésekre, és ennek alapján valószínűsítették a merényletet, de száz százalékos biztonsággal ezt sem az amerikai elnök, sem az Egyesült Királyság miniszterelnöke nem állította korábban. Oroszország számára viszont tehát rendelkezésre álltak olyan konkrét rekvizítumok, beleértve az áldozatok holttesteit, amelyeket az orosz hatóságok nyilván azonnal vizsgálat alá vettek, amint az Il-76-os tehergépek elhozták őket az A321-es pusztulása utáni napokban Szentpétervárra.

Az egyetlen ország, amely láthatóan még mindig ellenáll a terrorakció elméletének, az maga Egyiptom, amelynek gazdasági pozícióit is közvetlenül érintené, ha kiderülne, hogy a Sarm-es-Sejk repülőteréről, a Vörös-tenger legjelentősebb idegenforgalmi központjából Szentpétervárra induló gépet bombarobbanás pusztította el. Az orosz bejelentésre Kairó azzal válaszolt, hogy meg kell várni a vizsgálat eredményeit, nyilván azé a vizsgálatét, amit Egyiptom vezet a helyszínen.

Az orosz bejelentés és Putyinnak az az egy nappal korábbi utalása, miszerint a vizsgálat „egy hónap alatt” lezárul, kérdésessé teszi, hogy az orosz biztonsági szervezet melyik eljárás eredményeként mondta ki a merénylet tényét. A katasztrófa kapcsán ugyanis két szálon fut a nyomozás, az egyiptomi hatóság által vezérelt repülésbiztonsági eljárás előzetes jelentése az esemény után egy hónappal kell, hogy elkészüljön, és az még nem biztos, hogy kijelentéseket tartalmaz a lezuhanás okára nézve, csak az események sorrendjét kell, hogy megállapítsa, a végleges jelentés kiadásáig pedig akár egy év is eltelhet. Gyanítható, és ezt támasztja alá, hogy az orosz bejelentést egy biztonsági szervezet vezetője tette, hogy a mostani moszkvai állásfoglalás annak a párhuzamosan futó kriminalisztikai vizsgálatnak a megállapításairól van szó, amelynek feladata az esemény mögött feltételezett elkövetők felderítése.

Ami pedig a lehetséges tetteseket ilelti, a Reuters értesülései szerint az egyiptomi hatóságok eddig tizenhét személyt vettek őrizetbe a gép lezuhanása kapcsán, közülük kettőről feltételezik, hogy legalábbis segítették azt a valakit, aki a gépen a pokolgépet elhelyezte. A hírügynökség úgy tudja, hogy a reptér biztonsági kamerái rögzítették, amint valaki átadott egy kézitáskát egy másik személynek, aki a szerencsétlenül járt gépre pakolta a poggyászokat. Más források szerint a biztonsági szolgálat tagjai egy időre felügyelet nélkül hagyták azt a berendezést, amelyen épp a Szentpétervárra induló gép utasainak poggyászát világították át.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!