Orosz légitársaságok európai feketelistán – az orosz hatóság ellenlépéssel fenyeget

Az európai biztos szerint nem politikai, hanem repülésbiztonsági döntésről van szó.

Az Európai Bizottság feketelistáján olyan légitársaságok vannak, amelyekkel kapcsolatban az európai légügyi hatóságnak súlyos repülésbiztonsági fenntartásai vannak. Egész pontosan két listáról van szó, az elsőn – Annex A - azok a cégek szerepelnek, szám szerint kilencvenen, amelyeket az Unió azért tilt ki az európai légitérből, mert nem teljesítik a nemzetközi repülésbiztonsági előírásokat. Ezen a listán ott van sok más mellett a venezuelai Avior, a suriname-i Blue Wing, az iráni Ademan és az Iraqi Airways. Felbukkannak olyan „tételek”, mint például valamennyi olyan légicég, amelyek üzemeltetője afganisztáni, kongói, ugyancsak tiltott majdnem az összes angolai és számos örményországi társaság.

A másodikban – Annex B – lévő társaságok korlátozások alá esnek, de kivételes esetekben repülhetnek Európába, ide két társaság tartozik, az Iran Air és az észak-koreai Koryo.

A huszonegy orosz társaságról, amelyek az első, tiltott kategóriába esnek, az európai uniós tagállamok delegált szakértői videó-konferencián döntöttek. Az EU közlekedési biztosa, Adina Vălean közleménye szerint a tiltás oka, hogy az Orosz Szövetségi Légiszállítási Ügynökség, vagyis az orosz polgári repülési hatóság, megengedte ezeknek a cégeknek, hogy többszáz, külföldi tulajdonban lévő repülőgépet üzemeltessenek, érvényes légialkalmassági tanúsítvány nélkül. Ezzel az érintett orosz légitársaságok tudatosan áthágják az érvényben lévő nemzetközi biztonsági szabályokat, ez nem csak a Chicagói Konvenció megsértése, hanem közvetlen biztonsági fenyegetés.

„Mi most Oroszország Ukrajna elleni, ki nem provokált és jogtalan katonai agressziója közepette élünk. Azonban szeretném világossá tenni, ez a döntés nem egy újabb szankció Oroszország ellen; a döntés kizárólag technikai és biztonsági megfontolásokon alapul. Nem keverjük a biztonságot a politikával” – hangsúlyozza az Európai Bizottság közlekedési biztosa.

A Roszaviacija válasza azonban amellett, hogy közelebbről meg nem nevezett ellenlépéseket helyez kilátásba, határozottan diszkriminációs politikával vádolja az Európai Uniót, amiért „úgynevezett feketelistára” tette az érintett orosz légitársaságokat. Az orosz hatóság szerint ez a nemzetközi légijog, a Chicagói Konvenció mellett kétoldalú megállapodások megsértése, Európa ama törekvése jegyében, hogy megerősítse az Oroszország elleni légi blokádot.

"Az orosz légitársaságokkal szembeni korlátozásoknak semmi alapjuk nincs az orosz légicégek repülőgépei technikai állapotával, a karbantartásával és légialkalmasságával kapcsolatban” – olvasható a válaszban, amely utal egyébként arra is, hogy az ügynek nem lehet köze a lízing-tranzakciókhoz sem.

A feketelistára került légicégek a nemzeti légitársaság, az Aeroflot mellett többek közt a Rosszija, az S7, a Pobeda, az UTair, az Ural, a Smartavia, vagyis az orosz légiközlekedés legfontosabb társaságai. Mint ismert, miután a nyugati lízingcégek felmondták az általuk Oroszországba bérbeadott gépek kölcsönszerződéseit, egy az orosz elnök által aláírt rendelkezés ezeket az utas- és teherszállítókat gyakorlatilag orosz tulajdonná nyilvánította és megkezdődött a gépek orosz lajstromba vétele.

A nyugati cégek által fenntartott üzemeltetési háttér, a kvalifikált, engedélyezett javító és karbantartó tevékenység szintén megszűnt, az orosz fél szerint mindezt a hazai légiipar veszi át, és mind ezekre a tevékenységekre, mind a gépek légialkalmasságára az orosz polgári hatóság alakít ki saját normákat, előírásokat, ellenőrző rendszert. A kölcsönös légtérzárlat közepette az orosz érdekeltségű légjárművek amúgy sem repülhetnek be az uniós országok légterébe olyan külön engedélyek nélkül, mint amilyenek birtokában akár a kiutasított diplomatákat Berlinből és Brüsszelből hazaszállító Il-96-os, akár a  Pozsonyban majd Pápán leszállt és atomerőművek fűtőanyagát hordozó Il-76-os tehergép repült az uniós légtérben.