Polgári kezdeményezés az NSV-kről

MTI/iho   ·   2023.04.19. 09:00
NSV_esp

Az Európai Bizottság nyilvántartásba veszi a nagy sebességű vasutak az egyes fővárosok közötti használatát sürgető európai polgári kezdeményezést.

A polgári kezdeményezés szervezői arra kérik az Európai Bizottságot, tegyen javaslatot egy olyan kötelező erejű jogi szabályozásra, amelynek célja valamennyi európai főváros nagysebességű vasútvonalakkal való összekötése a meglévő nagysebességű vasúthálózatok összekapcsolása és – amennyiben azok még nem léteznek – nagysebességű vasútvonalak építése révén.

Mivel az európai polgári kezdeményezés megfelel a formai követelményeknek, a brüsszeli testület úgy ítélte meg, hogy az jogilag elfogadható. A javaslat tartalmát az uniós bizottság ebben a szakaszban még nem vizsgálta. Az európai polgári kezdeményezés nem eshet a bizottság azon hatáskörén kívül, hogy uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be, nem lehet nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, és nem lehet ellentétes az Európai Unió értékeivel.

A nyilvántartásba vételtől számítva a szervezőknek hat hónap áll rendelkezésére, hogy megkezdjék az aláírásgyűjtést. Amennyiben az európai polgári kezdeményezés egy év alatt egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, az Európai Bizottságnak reagálnia kell. A brüsszeli testület dönt arról, hogy a kezdeményezésre válaszul hoz-e intézkedéseket vagy sem, és a döntését meg kell indokolnia.

Az európai polgári kezdeményezés 2012. április 1-jei bevezetése óta eddig 125 kérelem érkezett, amelyek közül végül száz kezdeményezést vett nyilvántartásba a brüsszeli testület. Eddig kilenc kezdeményezés esetében sikerült egymillió aláírást összegyűjteni. Közülük hét esetében az uniós bizottság már válaszolt, kettőt pedig jelenleg még vizsgál.

Európa számos országában már évtizedekkel ezelőtt közlekedtek emelt sebességű vonatok, akár 200 km/órás sebességgel is. Ám hiába indult el számos országban az 1970-es években a nagy sebességű vasutak (NSV) fejlesztése, ezek jobbára még manapság is elkülönülő rendszereket alkotnak, nem állnak össze markáns európai hálózattá. Talán a Benelux-országok jelentenek a megállapítás alól kivételt, hiszen onnan Németország és Franciaország mellett az Egyesült Királyság is elérhető nagy sebességű vonatokkal.

Az Európai Unió (EU) ugyan ösztönözte a nemzeti NSV-k hálózattá szervezését, de igazán jelentős támogatás és előrelépés nem érzékelhető ezen a területen. Egy 2023 januárjában megjelent, az Európai Vasúti Közös Vállalkozás, a CER, az UNIFE és az ALLRAIL által megrendelt tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy nagyon is megérné sokkal aktívabban együttműködni. Az EY tanácsadó cég számításai szerint egy európai NSV-hálózat kialakítása 2050-ig 550 milliárd euró befektetést igényel, de 750 milliárd euró hasznot termel, ezért kifejezetten megtérülő beruházás lenne.

Az EU Okos és Fenntartható Közlekedési Stratégiája azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ig duplázódjon meg az NSV-utasforgalom az Unióban, 2050-ig pedig a háromszorosára növekedjen a 2020-as volumenhez képest. Csakhogy 2030-ig nagyon kevés esély van a célok elérésére, már csak azért is, mert a jelenlegi beruházásokat áttekintve alig fejlődik a hálózat. A spanyol és francia szakaszok összekötése, illetve a Rail Baltica projekt keretében a Tallinn–Varsó-tengelyen elérhető városok összekapcsolása ígérkezik nagyobb hatásúnak. Figyelemre méltó, hogy Európa legkisebb és leggyérebben lakott országai, a vasúti személyszállításban igencsak kevéssé fejlett balti országok bele mertek vágni a kontinens legnagyobb NSV-fejlesztésébe, amit ráadásul áruszállítással is kombináltak.

Néhány további szűk keresztmetszet kiváltása is folyamatban van. Az olasz–francia kapcsolat is erősíti a nemzetközi együttműködést. A lengyel hálózat bővítése, a cseh emelt, 200 kilométer/órás sebességű pályaszakaszok átadása pedig Közép-Európát is bekapcsolja a szuperexpresszek európai vérkeringésébe. A hálózat bővítésére vonatkozó, előrehaladott állapotban lévő és részletes tervek mellett mindkét régiós országnak vannak már 200 km/órás tempó felett engedélyezett sebességű vonatai. Magyarország ezektől jelentősen el van maradva, így hazánk csak később kerülhet be azon európai országok körébe, ahol 160-nál is gyorsabban közlekedhetnek a vonatok.

Következetes, folyamatos érvényű vasúti stratégia híján Magyarországon egészen a legutóbbi időkig csak politikusi kinyilatkoztatásokból követeztethetünk a szándékra: hazánk is csatakozna a nagy sebességű vasutak európai hálózatához. Újabban azonban bíztató hírek érkeztek: Magyarország szempontjából is sikeresen zárult az Európai Bizottság 2022 őszén meghirdetett pályázata, amelyben új, európai határokat átszelő távolsági vasúti viszonylatok létrejöttét kívánják segíteni, tíz pilotprojekt keretében. A kiválasztott pilotok között szerepel egyrészt a magyar közlekedésért felelős tárca által javasolt Bécs–Budapest–Erdély/Kelet-Bánát kapcsolat javítása, másrészt az osztrák Westbahn által javasolt új, open access alapú München–Bécs–Budapest összeköttetés is.

A pilotprogramot a bizottság a nyílt hozzáférés alapján működő vasúti piac keretein belül hirdette meg, ezért Magyarország pályázata sem arra irányult, hogy Bécs és Erdély között állami megrendelésű új járatokat indít, hanem a kapcsolat versenyképességének javítása a cél, méghozzá úgy, hogy az ausztriai, a jelenleg gyakorlatilag egymástól független kelet- és nyugat-magyarországi, valamint romániai menetvonalakat összehangolja, a határátmenetek technológiáját gyorsítja. Ennek megfelelően Magyarországon a pilot szakmai végrehajtója nem is az állami vasúti közszolgáltató, hanem a vasúti pályakapacitás-elosztó szerv lesz.

Ami az eljutási idők versenyképességét illeti, összességében mind Bécs és Arad, mind pedig Bécs és Temesvár között hat óra körüli menettartam elérését lehetővé tevő menetvonalak kidolgozása a magyar pilot célja – a menetvonalak Budapesten túl az ország néhány regionális központját (Győr, Szolnok, Békéscsaba) is felfűzik. A pályázat várakozása az, hogy ez a menettartam már kellőképpen versenyképes ahhoz, hogy az állami vasúttársaságok járműbeszerzéseinek további lökést adjon, illetve, hogy a régióban jelen lévő magánvasút-társaságok is Magyarországra hozzák járműveiket és szolgáltatásaikat.

De visszatérve a polgári kezdeményezésre: az aláírásgyűjtés hamarosan kezdődik, szignójukkal álljanak ki az NSV-hálózat kiépítésének fontossága mellett.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Nagyvasút Vasút

Utolsó figyelmeztetés

iho/vasút   ·   2024.05.12. 12:00

Az Európai Bizottság indoklással megalapozott állásfoglalásában szólította fel Bulgáriát, Észtországot, Szlovéniát, Horvátországot, Szlovákiát és Írországot arra, hogy a TEN-T irányelvet ültessék át nemzeti jogrendjükbe.

Nagyvasút Vasút

Jön a DAC, megszaladnak a vasútvállalati kiadások

iho/vasút   ·   2024.05.05. 15:00

A Digital Automatic Coupling európai bevezetését sürgető német nyelvű országok közlekedési miniszterei „Jön a DAC!” jeligére közös nyilatkozatot írtak alá, ezzel is jelezve elkötelezettségüket a vasúti teherszállításban a digitális automata csatlás gyors bevezetése és közös finanszírozása iránt.