Pusztító karbonlábnyom, a labdarúgó világbajnoksággal összefüggő kibocsátások döntő hányadáért a repülésre épülő logisztika kárhoztatható
Kilencmillió millió tonna ÜHG: a három országban, tizenhat helyszínen rendezett, negyvennyolc csapatos vb ennyivel járul hozzá a klímaváltozáshoz.
A most zajló labdarúgó világbajnokság lehet minden idők legnagyobb karbonlábnyomú sporteseménye – állapítja meg a Másfélfok írásában a Green Policy Center junior elemzője. Szász Anna Dorottya arra mutat rá, miközben a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA kommunikációjában hangsúlyos cél a klímavédelem, a földrajzilag szétszórt rendezési modell, a szurkolói utazások, az extrém hőség és a fosszilis szponzoráció (az olajgólem Aramco révén) egyre inkább aláássák e vállalások hitelességét.
A Donald Trumpot az addig nem létező FIFA Békedíjjal kitüntető, legutóbb az Egyesült Államok elnökének közbenjárására egy amerikai labdarúgó eltiltását visszavonó szövetségi elnök Gianni Infantino 2022-ben még azt ígérte, hogy a katari világbajnokság karbonsemleges lesz, és a szervezet hosszú távú tervei szerint 2040-re elérné a klímasemlegességet. Bár ez a stratégia nem kizárólag a világbajnokságokra vonatkozik, a torna logisztikáját, a szurkolói utazásokat és a teljes kibocsátási képet nézve egyre nehezebb valódi fordulatként értelmezni a sportági fejleményeket.
Maga Gianni „Greenwashing” Infantino szinte minden mérkőzésen ott van (ok, ez a dolga), a világbajnokság első két hetében kishíján harmincszor repült. Magángépének ez idő alatt keletkezett kibocsátása hozzávetőlegesen akkora terhelést jelentett az éghajlatra, mint 78 ember átlagos éves légi utazása. A probléma gyökere a földrajzilag szétszórt rendezési modell, ahol a csapatok és szurkolók milliói kényszerülnek folyamatos repülésre a mérkőzések helyszínei között. Ezt jól érzékelteti, hogy az üvegházhatású-gáz (ÜHG) kibocsátások döntő része – mintegy 85 százaléka – a légiközlekedéshez köthető. A csapatok és stábok a nagy távolságok miatt akár több száz vagy több ezer kilométert repülnek egyik mérkőzésről a másikra. Például Bosznia-Hercegovina válogatottja a csoportmeccsei során több mint ötezer kilométert töltött a levegőben Toronto, Los Angeles és Seattle között.
Ehhez társul a szurkolók utazása is: a vb idején a helyszíneken több millió néző mozdul meg, ami tovább növeli a kibocsátásokat. A BBC becslése szerint egy angol szurkoló, aki végig követi csapatát a tornán egészen a döntőig, önmagában körülbelül három és fél tonna szén-dioxidot juttat a légkörbe. Így egyetlen mérkőzés teljes karbonlábnyoma – az utazásokkal együtt – akár 72 ezer tonnára is rúghat, ami megegyezik 48 ezer autó átlagos éves kibocsátásával.
Összességében – az előrejelzések szerint – az idei futball-világbajnokság lehet a történelem legnagyobb ÜHG-kibocsátású sporteseménye, mintegy kilencmillió tonna kibocsátással, ami hovatovább kétszerese az előző tornák mértékének, és majdnem hatszorosa a 2024-es párizsi olimpia kibocsátásának.
Ez a környezetterhelő tendencia a következő világbajnokságok esetében sem látszik megtörni. A leendő vb három fő rendezője ugyan a mostani seregszemlénél kisebb területre korlátozódó Spanyolország, Portugália és Marokkó lesz, ám mivel négy év múlva esedékes a világbajnokságok századik évfordulója, és 1930-ban a játékokat Uruguayban rendezték, erre tekintettel a nyitómérkőzést a montevideói Estadio Centenarióban tartják. További mérkőzéseket rendez még Argentína és Paraguay is.
És miközben az latolgatjuk, melyik gárda nyeri a mostani világbajnokságot, a múlt havi hőkupolával a sarkunkban ne legyen kétségünk afelől, hogy a vesztest már bizton kihirdethetjük: a Föld nevű bolygó az.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
