Reptéri lapszemle Erdélyből: Vásárhely fejlődhet, Brassó épül
A Transilvania új esélyei. Ki marad ki az állami támogatásból? Másfél millió utas, vasút és távoli torony lesz Brassóban.
Miután a romániai a közúti közlekedés, a helyhatósági választások közeledtével átadott, mérsékelt hosszúságú sztrádaszakaszok ellenére, nem javult lényegesen, komoly érdeklődés övezi a működő vagy épülő erdélyi repülőterek sorsát, és persze a politika ezekbe a fejleményekbe is beleszól.
Az egyik legfontosabb fejlemény, hogy magyar lett a polgármestere Marosvásárhelynek Soós Zoltán személyében, illetve megmaradt a posztján Maros megye magyar tanácselnöke, Péter Ferenc. Aminek a politikán túli jelentősége az lehet, hogy megszűnik a megyei és a városi önkormányzat eddigi szembenállása, és a lehetséges összjáték eredménye a városkörnyék erőteljes fejlesztése, egy a város eddigi polgármestere által elutasított közös program révén. Ennek része egy új ipari-kereskedelmi központ kialakítása épp a Transilvania repülőtér közvetlen közelében, ami feltehetően jó hatással lesz a repülőtér (természetesen COVID utáni) forgalmára.
Péter Ferenc újraválasztott megyei tanácselnök döntő szerepet játszott abban, hogy a marosvásárhelyi repülőtér, amely főképp a diszkont-kapcsolatok révén a székelyföldi lakosság számára is fontos légi lehetőség Európa felé, túlélte a néhány évvel ezelőtti krízist. „Nem sokkal azután, hogy átvettem a megyei tanács vezetését, be kellett zárnunk a repülőteret, mert a hatóságok életveszélyesnek minősítették a kifutópályát, amely hosszú idő óta nem volt már javítva. A kifutópályát egy 50 millió lejes beruházással sikerült rövid idő alatt felújítanunk, és újra megnyitottuk a légikikötőt (...) már aznap megérkezett az első járat, amikor a munkálatok lezárását követően megkaptuk az új engedélyt a légügyi hatóságtól. Erdélyben a repülőterek közötti nagyon erős verseny van a légitársaságok odacsábítására, ezért is igyekszünk folytatni a repülőtér fejlesztését, hiszen ha nem növekszünk, akkor biztosan alulmaradunk a versenyben.”
Hogy ez a verseny nem biztos, hogy teljesen egyenlő feltételek között zajlik, azt egy viszonylag friss hír jellemzi: a bukaresti kormány a craiovai, jászvásári, bákói, nagyszebeni és kolozsvári repülőtérnek ítélt meg állami támogatást, a járvány okozta kiesés kompenzálására. A listán tehát nem szerepel Marosvásárhely, de ott van legfőbb konkurenciája, Kolozsvár: egyes vélemények szerint ez már igazából a következő, parlamenti választások kampányának része lehet, azt tükrözi ugyanis, hogy hol várható komolyabb (román) szavazói támogatás a jelenlegi kormányerőnek, és hol nem annyira. A különbségtétel a hivatalos közlemény szerint a repterek forgalmához kapcsolódik, de ennek az évi kétszázezres utasszámnak, mint kritériumnak, a mostani körülmények között nincs sok racionalitása.
Ami megint csak fontos a székelyföldiek számára, javában épül a Brassó környéki Vidombákon az új nemzetközi repülőtér. Ahogy Marosvásárhely északról, úgy ez a légikikötő délről „keretezi" Székelyföldet, de egész Dél-Erdély, Kovászna, Brassó és Fehér megye számára jelent könnyebbséget, ha valóban sikerül komoly nemzetközi forgalmat ide terelni, hiszen innen akár a Székelyföldön átvezető út Marosvásárhelyig, akár a hegyeken keresztül vezető út Bukarestig, komoly megpróbáltatás azok számára, akik e két repülőtérről kell aztán, hogy tovább utazzanak.
A brassói reptérszemle az érintett területek helyhatósági vezetői részéről, vagy egy héttel a szavazás előtt, felfogható volt szintén egyfajta kampányrendezvénynek, egyébként a résztvevő önkormányzati vezetők többségét a vidombáki vizit után, bár nem biztos, hogy csakis emiatt, újra is választották... például Kovászna tanácselnökét és Sepsiszentgyörgy polgármesterét, Tamás Sándort és Antal Árpádot.
A már korábban elkészült pálya és forgalmi előtér mellett gőzerővel zajlik a terminál építése, a reptér lehetséges kapacitása évi egymillió utas, az első járatok már akár egy-másfél év múlva érkezhetnek és indulhatnak. „Erre szakosodott cégnek adnák haszonbérbe a vidombáki repülőtér működtetését, így a működtető egyrészt leveszi az önkormányzat válláról az anyagi terhet, másrészt hozza a kapcsolati tőkéjét, ezáltal a légitársaságokat is, és biztosítja a megfelelő működtetést és a gyors fejlődést.” Ugyancsak erősíti a reptér esélyét, hogy sikerült szerződni a román vasúttársasággal (CFR), egy Brassó-Vidombák vasútvonal kiépítésére.
Még két érdekes részlet: Antal Árpád szerint az önkormányzati vezetők megállapodtak abban, hogy megépülése után a légikikötőben a román, angol és német mellett magyarul is lehet majd tájékozódni. A másik: a remote tower koncepciója megérintette az erdélyi reptereket is. Ahogy a beszámoló fogalmaz: „a vidombáki repülőtér légi irányítása nem egy klasszikus irányítótoronyból áll, hanem korszerű és biztonságos kamera és rádiónavigációs rendszerből, amelynek bevezetését egyaránt szorgalmazzák a hazai és az európai légügyi hatóságok, a ROMATSA és az Eurocontrol… Már más hazai repülőterek, így a kolozsvári, szebeni is jelezte, hogy szívesen együttműködnének abban, hogy a Brassóban megépülő virtuális légi irányító központ lássa el a térség más repülőtereinek légi irányítását is.”
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!