Repülő kitüntetettek

A polgári repülés világnapján kitüntetéseket vehetett át a magyar aviatika néhány jelentős, egyes esetekben mondhatni legendás hírű személyisége. Irányítók, pilóták, szakmai koordinátorok, sportolók, oldtimerépítők részesültek elismerésben: az iho/repülés örömmel adja közre a névsort és az indoklásokat, a rövid életrajzokat.

A Közlekedésbiztonsági Szervezet elismerő oklevelét kapta dr. Bots Dénes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jogi főosztályvezetője, aki munkájával jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a KBSZ sikerrel vette a 2008. évi ICAO-auditot, és jó reményekkel néz a jövő évi audit elé.

A Magyar Repülő Szövetség különdíját kapta Thuróczy Endre világbajnok ultrakönnyű repülő, aki a világ UL repülésének két évtizede meghatározó személyisége. Csapatban egyszeres, egyéniben háromszoros világbajnok, egyszeres Európa-bajnok, többszörös Eb-vb dobogós, kétszeres WAG- (World Air Games; Repülő Világjátékok, az olimpiához hasonló esemény) győztes. A magyar sportrepülés egyik legeredményesebb versenyzője.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság különdíját kapta a Légügyi Hivatal felterjesztése alapján Vadász László, a Győr-Pér repülőtér vezetője, a Vidéki Repülőterek Szövetségének elnöke, aki 1972-ben kezdte el repülő-pályafutását a Győri Repülőklubban mint vitorlázórepülő-növendék, majd motoros kiképzésben részesült és maga is oktató lett. 1985-től a Péri Repülőtér vezetője. Vezetése alatt a repülőtér és a repülőklub több vitorlázórepülő és vitorlázó műrepülő hazai és nemzetközi versenyt rendezett, többek között az 1996. évi vitorlázó műrepülő Európa-bajnokságot, amely az akkori vélemények szerint „minden idők legjobb Eb-je” volt. 1994-ben létrehozta a P-AIR Repülőtér-fejlesztési Kft.-t, mely tevékenységének eredményeként – az elnyert pályázatok segítségével – 2003-ra megépült az „új” péri repülőtér. A Vidéki Repülőterek Szövetségének alapító tagja és 2009 óta elnöke.

Közlekedésért Érdemérmet kapott Váradi László mérnök, oldtimer repülőgépek és szimulátorok újjáalkotója, aki egyben megszállott pilóta is. Több mint egy évtizede azon dolgozik, hogy restaurálja, építse, és ilyen módon ismertté tegye a magyar és külföldi repülőgép-építők alkotásait. Ő készítette a Góbé szimulátort, az első magyar repülőgép, a „Libelle” (Szitakötő) korhű másolatát, ő végezte az R–15F fém Koma (HA-5300) felújítását. Legismertebb munkája az L2-Róma működőképes változatának elkészítése és bemutatása a nagyközönség számára. Váradi László jelenleg a LEVENTE II 83. típusú, híres magyar repülőgéptípus teljes körű kivitelezésén dolgozik. 1996 óta motorospilóta. Kis Gyula repülőmérnökkel közösen alapították az Atkár melletti margitkúti sportrepülőteret.

Hegedűs László vitorlázórepülő, a Malév pilótája, aki éppen Namíbiában repül új rekordokat. Kitüntetését távollétében Gyöngyösi András, a Magyar Vitorlázórepülő Szövetség elnöke vette át.

Hegedűs László tizenöt évesen, 1967-ben kezdte a repüléssel való ismerkedést. 1970-ben teljesítette az ezüstkoszorú feltételeit, 1972-ben oktató lett, 1973-ban megnyerte az ezüstkoszorúsok országos bajnokságát és teljesítette az aranykoszorú feltételeit. 1979 a gyémántkoszorú megszerzésének éve. 1983-tól a Malév Repülőklub tagja. A hivatásos repülést 1977-ben kezdte, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola elvégzése után. 1978. február 17-én lépett be a Malévhoz. Il–18-ason másodpilóta és navigátor beosztásban repült 1986-ig, majd repülőgép-parancsnokként 1990-ig, ezután következett a Tu–154-es, majd a Boeing 737-200, 1994-től a B–737 Classic (300, 400, 500), 2002-től pedig B–737NG (600, 700, 800). Hegedűs László 44 éve repül, ebből 34 évet a Malévnál, ez alatt 25 651 órát töltött a levegőben. Ebből közforgalmi gépen 17 897 órát, motoros (dugattyús) gépen 900 órát, vitorlázógépen 6854 órát.

2001. január 9-én 1000 kilométert repült a Dél-afrikai Köztársaságban, 2003. június 28-án megrepülte Magyarország felett az első és eddig egyetlen 1000 kilométeres távot. A mai napig 30-nál több távolsági, sebességi, magassági országos és nemzeti rekordot ért el, vitorlázórepülésben ő állította fel az első magyar hivatalos világrekordot.

Kovács Pál nyugalmazott hatósági berepülő pilóta. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a hazai kisgépes és sportrepülés fenntartásában, működésének segítésében. Sokat tett annak érdekében, hogy 1989 után, az átmeneti időszakban is a kisgépes és sportrepülés gördülékenyen mehetett tovább a rengeteg jogszabályi változás ellenére. Kovács Pál a leghosszabb ideig dolgozó és legtöbb időt repülő hatósági pilóta, 36 évig művelte ezt a nagyszerű hivatást. Aktív vitorlázó és motoros sportrepülőként számos díjat és elismerést szerzett, a repülőbemutatók állandó közreműködője, a leghosszabb ideig regnáló motoros műrepülő-kötelék tagja. Először a hazai, később a nemzetközi vitorlázó és motoros műrepülő versenyek nélkülözhetetlen és elismert, nemzetközi bírója. Hazai műrepülőink körében sokszor szerepelt tanácsadói, oktatói és edzői, majd később bírói szerepkörben is. Amikor egy lelkes csapat felújított, és repülésre alkalmassá tett egy múzeumi Li–2 -es típusú repülőgépet, annak berepülő pilótája is Kovács Pál volt.

1952-ben kezdett vitorlázógéppel repülni, 1966-ban nyert nemzeti bajnokságot. 1967-től kezdett a motoros műrepüléssel foglalkozni. 1970-ben a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium Légügyi Főosztályára került hatósági berepülő pilótának. Ebben a beosztásban dolgozott 2006 decemberéig, amikor a Légügyi Hatóság átszervezésével, a korára való hivatkozással nyugdíjazták. Hivatali munkája és feladatai között mindig aktívan kivette részét a társadalmi feladatokból is, így például 2000 és 2002 között a Magyar Repülő Szövetség alelnöki tisztét is betöltötte. A repülésben eltöltött 56 év alatt összességében eddig több mint 240 repülőgéptípust repült motoros, helikopter, vitorlázó és autogiro szakterületen. Összes repült ideje meghaladja a 16 ezer órát.

Dr. Moys Péter jogász. 1961-ben légiforgalmi irányítóként kezdte pályafutását, majd 1978-ban szerzett diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Már korán elkötelezte magát az oktatás mellett. A légijog kiemelkedő szakértője. Nemzetközi szinten is elismert oktatói tevékenysége, kiemelkedő szerepet vállalt a Eurocontrol jogi munkacsoportok képzésében 1994–2004 között. Legfontosabb publikációi: Léginavigáció légi forgalmi irányítók számára (főiskolai jegyzet), Légijog (főiskolai jegyzet), Repülési lexikon (társszerző), Légijog (tankönyv), Légi közlekedési jog (tankönyv). Moys Péter ezen túlmenően a Repüléstörténeti Társaság tagja.

Tarbuza János hatósági légi forgalmi irányító. 1973-ban kezdte a szakmát a légi forgalmi irányító tanfolyamon, abban az évben, mikor a Malévból kivált és megalakult a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI). 1975-től gyakornok a Körzeti Irányító Központban, a „Sziklában”. 1976-ban szerez szakszolgálati engedélyt mint útvonal-irányító, majd tíz éven keresztül dolgozik ebben a beosztásban, kiváló teljesítménnyel. Ezt követően előbb üzemmérnöki diplomát szerzett a győri Közlekedési és Távközlési Főiskolán, majd mérnöki diplomát a Műszaki Egyetem közlekedésmérnöki karán. 1986-ban csatlakozott az akkor még Légügyi Igazgatóság nevet viselő hatósághoz mint hatósági légi forgalmi irányító, és immár negyedszázada töretlen szorgalommal és közismert alapossággal látja el feladatait, a légi forgalmi irányításnak és a magyar légtér igénybevételének hatósági felügyeletét.