Segítség Frankhonból
Ne kerteljünk: lepusztult állapotokat örökölt a román vasút (is) Ceauşescu bukása után. Ennek eredményeit máig láthatjuk: összedőlőfélben levő épületek, szerelvények, amelyeken festéket csak nyomokban fedezhetünk fel, méteres gaz az állomások vágányain. Az utaskényelmet sem vitték túlzásba: peron helyett (főleg a kisebb állomásokon) a talajszintre letett betonlapok segítik a fel- és leszállást.
A vasút felülről kezdett építkezni, azaz korszerűsíteni: 2003-ban százhúsz (hol van ez a MÁV-Startnál szolgáló harmincegy példánytól!) Desiro motorvonatot vásároltak a Siemenstől, és az eleddig elhanyagolt elektromos motorvonati szolgáltatásokat is elindították. A romániai vasúti szolgáltatások privatizációja folyamatos: a nehéz gazdasági helyzet miatt a mai napig több vasútvonalának üzemeltetésétől válik meg a CFR, ezek teljes átvételén kívül a fővonalakon is plusz szolgáltatásokat látnak el a magántársaságok.
Franciaországból a CFR-hez és két magántársasághoz (Regional, RegioTrans) összesen körülbelül száz, Z 6100/6300 típusú elektromos és X 4300/4500/4630 sorozatú dízelmotorvonat érkezett. A GFR (Grup Feroviar Roman) ezen kívül még huszonegy, a RegioTrans öt BB 25000 sorozatú, használt villanymozdonyt is vásárolt, amelyekkel az ingavonati közlekedést is meghonosították – a több évtizeddel ezelőtti kísérletek után – Romániában.
