Tarlós megmentheti a BKV-t
·
2012.01.07. 16:55
Az előterjesztést szerdán tárgyalja majd rendkívüli ülésen a Fővárosi Közgyűlés.
Várszegi Gyula, a BKV elnök-vezérigazgatója január 3-án kelt levelében jelezte a városvezetésnek, hogy a társaságot a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti. Kifejtette, hogy valós veszélye van annak, hogy a BKV nem tudja ellátni a közszolgáltatási szerződésben foglalt feladatát, a főváros tömegközlekedése megbénulhat.
Az elnök-vezérigazgató levele szerint az MKB Bank arról értesítette a társaságot, hogy január 27-én lejár 8,9 milliárd forint összegű hitel, és miután a pénzintézet nem látja biztosítottnak a cég stabil működését, csak állami készfizető kezességvállalással hosszabbítja meg azt. Várszegi Gyula hozzátette: információik szerint ez nem várható, és a társaság nem képes törleszteni sem. Január 27-én a bank szerződésszegés miatt felmondhatja a hitelszerződést, ami minden hitelszerződésben felmondásnak minősül, vagyis a teljes folyószámlahitel- és középlejáratú állomány, 62,1 milliárd forint felmondását jelenti.
A főpolgármester közgyűlési előterjesztésében részletezi a kialakult helyzetet és annak előzményeit, valamint ismerteti az új városvezetés megtett intézkedéseit. Határozati javaslatai között – a BKV finanszírozási helyzetének teljes körű ismerete alapján – kinyilváníttatná a képviselőkkel, hogy a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozását a fővárosi önkormányzat és a BKV Zrt. saját erejéből nem képes megoldani, továbbá a működési forrásokat a főváros akkor sem tudja a szükséges mértékben kiegészíteni, ha a zárolt 32 milliárd forintos normatív támogatást folyósítja az állam.
A városvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a BKV csőd- vagy felszámolási eljárása a fővárosnál 337-342,5 milliárd forint, az államnál pedig 183,4 milliárd forint közvetlen veszteséget okozhat a négyes metró finanszírozásával összefüggésben.
A javaslat utasítaná a BKV vezető tisztségviselőit, hogy a társaság likviditási egyensúlyának a végsőkig való fenntartása érdekében – visszavonásig – csak a jelenleg tervezhető bevételek mértékéig tegyen kötelezettségvállalást, tevékenységét pedig a közlekedésbiztonságot szem előtt tartva végezze.
A képviselők azt is kimondhatják, hogy a főváros a BKV azonnali csődhelyzetének elkerülése érdekében sem tud a költségvetési koncepcióban foglaltakon túl többletforrást biztosítani, ugyanakkor átmeneti likviditási tartalékainak felhasználásával április 30-ig 9 milliárd forint áthidaló tulajdonosi kölcsönt adhat, amennyiben a kormány is hivatalosan jelzi támogatási szándékát január 20-ig. Tarlós István pénteken az MTI-nek úgy nyilatkozott: a 32 milliárd forintos, zárolt normatív támogatás felszabadítását és 21 milliárd forintos támogatást kér a főváros a kormánytól.
A főváros kötelezettséget vállalna arra is, hogy az idei költségvetésében 10 milliárd forint működési forrást biztosít a közösségi közlekedésre, ezen belül 6 milliárdot közvetlenül a BKV-ra.
A döntési javaslatok között szerepel az is, hogy a költségvetési koncepcióban önként vállalt feladatokra nem terveznek előirányzatot. Ez azt jelentené, hogy nem kapna forrást a fővárostól egyebek mellett a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány, Budapest Sport Egyesület (BSE), a Fővárosi Biztonsági Iroda, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, valamint a Studio Metropolitana Nonprofit Kft. A városvezetés ezen felül 15 százalékot zárolna az intézményi működési kiadási előirányzatokból (mások mellett oktatási, szociális intézményeknél), a kormánnyal a BKV finanszírozása ügyében folytatott tárgyalások lezárásáig.
A főpolgármesternek április 30-ig elő kellene készíttetnie a tanuló- és nyugdíjasbérletek árának július 1-jével életbe léptetendő, a fogyasztói árkiegészítés deficitjét fedező emelésre vonatkozó hatásvizsgálatot és szükség esetén a bevezetésre vonatkozó előterjesztést. Emellett elkészíthetnek egy július 1-jével életbe léptetendő évközi, az infláció mértéke alatti, átlag 7 százalékos tarifaemelésre vonatkozó hatásvizsgálatot, és szükség esetén a konkrét emelési javaslatot, amely a tanuló- és nyugdíjasbérletekre nem vonatkozna. A városvezetés ugyanakkor megjegyzi: korábban részletesen bemutatták és megindokolták, miért nem javasolt a tarifaemelés, ezzel együtt a kormánnyal való megállapodás – a kétségtelen negatív hatások ismerete ellenére is – kényszerű feltétele lehet a jegyárak emelése, a fogyasztói árkiegészítéssel fedezetlen nyugdíjas- és diákkedvezmények megszüntetése és a bevételek növelése.
A határozati javaslat felkéri a főpolgármestert arra is, hogy a BKV április 30-án lejáró szolgáltatási szerződésének megújítását úgy készíttesse elő, hogy összhangban legyen az elvárt teljesítmény és az ennek fedezetére igazolhatóan biztosítható források. Az indítvány azt is javasolja: a városvezető járjon el a 2012-ben lejáró hitelek megújítása érdekében szükséges állami garancia biztosítása ügyében.
Várszegi Gyula, a BKV elnök-vezérigazgatója január 3-án kelt levelében jelezte a városvezetésnek, hogy a társaságot a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti. Kifejtette, hogy valós veszélye van annak, hogy a BKV nem tudja ellátni a közszolgáltatási szerződésben foglalt feladatát, a főváros tömegközlekedése megbénulhat.
Az elnök-vezérigazgató levele szerint az MKB Bank arról értesítette a társaságot, hogy január 27-én lejár 8,9 milliárd forint összegű hitel, és miután a pénzintézet nem látja biztosítottnak a cég stabil működését, csak állami készfizető kezességvállalással hosszabbítja meg azt. Várszegi Gyula hozzátette: információik szerint ez nem várható, és a társaság nem képes törleszteni sem. Január 27-én a bank szerződésszegés miatt felmondhatja a hitelszerződést, ami minden hitelszerződésben felmondásnak minősül, vagyis a teljes folyószámlahitel- és középlejáratú állomány, 62,1 milliárd forint felmondását jelenti.
A főpolgármester közgyűlési előterjesztésében részletezi a kialakult helyzetet és annak előzményeit, valamint ismerteti az új városvezetés megtett intézkedéseit. Határozati javaslatai között – a BKV finanszírozási helyzetének teljes körű ismerete alapján – kinyilváníttatná a képviselőkkel, hogy a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozását a fővárosi önkormányzat és a BKV Zrt. saját erejéből nem képes megoldani, továbbá a működési forrásokat a főváros akkor sem tudja a szükséges mértékben kiegészíteni, ha a zárolt 32 milliárd forintos normatív támogatást folyósítja az állam.
A városvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a BKV csőd- vagy felszámolási eljárása a fővárosnál 337-342,5 milliárd forint, az államnál pedig 183,4 milliárd forint közvetlen veszteséget okozhat a négyes metró finanszírozásával összefüggésben.
A javaslat utasítaná a BKV vezető tisztségviselőit, hogy a társaság likviditási egyensúlyának a végsőkig való fenntartása érdekében – visszavonásig – csak a jelenleg tervezhető bevételek mértékéig tegyen kötelezettségvállalást, tevékenységét pedig a közlekedésbiztonságot szem előtt tartva végezze.
A képviselők azt is kimondhatják, hogy a főváros a BKV azonnali csődhelyzetének elkerülése érdekében sem tud a költségvetési koncepcióban foglaltakon túl többletforrást biztosítani, ugyanakkor átmeneti likviditási tartalékainak felhasználásával április 30-ig 9 milliárd forint áthidaló tulajdonosi kölcsönt adhat, amennyiben a kormány is hivatalosan jelzi támogatási szándékát január 20-ig. Tarlós István pénteken az MTI-nek úgy nyilatkozott: a 32 milliárd forintos, zárolt normatív támogatás felszabadítását és 21 milliárd forintos támogatást kér a főváros a kormánytól.
A főváros kötelezettséget vállalna arra is, hogy az idei költségvetésében 10 milliárd forint működési forrást biztosít a közösségi közlekedésre, ezen belül 6 milliárdot közvetlenül a BKV-ra.
A döntési javaslatok között szerepel az is, hogy a költségvetési koncepcióban önként vállalt feladatokra nem terveznek előirányzatot. Ez azt jelentené, hogy nem kapna forrást a fővárostól egyebek mellett a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány, Budapest Sport Egyesület (BSE), a Fővárosi Biztonsági Iroda, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, valamint a Studio Metropolitana Nonprofit Kft. A városvezetés ezen felül 15 százalékot zárolna az intézményi működési kiadási előirányzatokból (mások mellett oktatási, szociális intézményeknél), a kormánnyal a BKV finanszírozása ügyében folytatott tárgyalások lezárásáig.
A főpolgármesternek április 30-ig elő kellene készíttetnie a tanuló- és nyugdíjasbérletek árának július 1-jével életbe léptetendő, a fogyasztói árkiegészítés deficitjét fedező emelésre vonatkozó hatásvizsgálatot és szükség esetén a bevezetésre vonatkozó előterjesztést. Emellett elkészíthetnek egy július 1-jével életbe léptetendő évközi, az infláció mértéke alatti, átlag 7 százalékos tarifaemelésre vonatkozó hatásvizsgálatot, és szükség esetén a konkrét emelési javaslatot, amely a tanuló- és nyugdíjasbérletekre nem vonatkozna. A városvezetés ugyanakkor megjegyzi: korábban részletesen bemutatták és megindokolták, miért nem javasolt a tarifaemelés, ezzel együtt a kormánnyal való megállapodás – a kétségtelen negatív hatások ismerete ellenére is – kényszerű feltétele lehet a jegyárak emelése, a fogyasztói árkiegészítéssel fedezetlen nyugdíjas- és diákkedvezmények megszüntetése és a bevételek növelése.
A határozati javaslat felkéri a főpolgármestert arra is, hogy a BKV április 30-án lejáró szolgáltatási szerződésének megújítását úgy készíttesse elő, hogy összhangban legyen az elvárt teljesítmény és az ennek fedezetére igazolhatóan biztosítható források. Az indítvány azt is javasolja: a városvezető járjon el a 2012-ben lejáró hitelek megújítása érdekében szükséges állami garancia biztosítása ügyében.
