Továbbra is a dízelüzemű buszok a legkelendőbbek Európában

Bár részarányuk 2021-ben is tovább csökkent, főként az elektromos járművek javára.

Az ACEA jelentése szerint 2021-ben a 3,5 tonnánál nagyobb megengedett össztömegű, újonnan forgalomba állított buszok több mint kétharmada, egészen pontosan 68,8 százaléka volt dízelüzemű az Európai Unióban, ez közel öt százalékos visszaesés a 2020-as 73,2 százalékhoz képest. Jelentősen, közel nyolcvan százalékkal növekedtek az elektromosbusz-eladások, hibridből tíz százalékkal több fogyott, az alternatív üzemanyagot használó járműveknél – ide értendő a CNG, az LPG, az etanol és a bio-üzemanyagok – viszont 2,3 százalékos visszaesés volt tapasztalható.

Bár összeurópai szinten évről évre csökkennek valamelyest a dízelbusz-értékesítések, országonként megvizsgálva már vegyesebb a kép: van, ahol drasztikus visszaesés volt tapasztalható (például Svédország), míg máshol jóval többet vettek, mint 2020-ban (például Szlovákia, Lettország vagy akár hazánk). A hosszútávú és általános trend valószínűleg az lesz, hogy ezek egyre inkább kiszorulnak a nagyobb városokból, de helyközi, távolsági, különjárati forgalomban még sokáig meghatározó résztvevői lesznek a tömegközlekedésnek.

Az újonnan forgalomba állított buszok valamivel több, mint tíz százaléka volt elektromos meghajtású 2021-ben: 3064 busz, szemben a 2020-as 1715-tel, tehát jelentős bővülés volt tapasztalható, ami elsősorban nyilván a politikai nyomásnak és támogatásoknak volt köszönhető. A rekorder Hollandia volt, ahol a forgalomba állított buszok 55,9 százaléka volt elektromos, őket Finnország követi ötven százalékkal, Dánia 34,4 százalékkal a harmadik. Meglepő módon éppen csak, hogy lecsúszott a dobogóról Románia 31,8 százalékkal. Szlovákia, Csehország, Görögország, Portugália, Észtország, de még Ausztria is azon országok közé tartozott, ahol egyáltalán nem vagy nagyon kevés számú elektromos buszt állítottak forgalomba.

A dízel-elektromos hibridek esetén még erősebb a kontraszt: sok ország egyáltalán nem kér (már) ezekből, máshol viszont rendületlenül kitartanak mellette: Dániában, Finnországban, Svédországban vagy akár itthon egy darab se kellett senkinek, Németországban viszont több mint 1400-at állítottak forgalomba, de jól fogytak Spanyolországban, Franciországban és Belgiumban is, továbbá a románok ebben a kategóriában is jeleskedtek. A piaci részesedés itt is tíz százalék körüli és tíz százalékkal nagyobb, mint az előző évben.

Ebben a kategóriában elsősorban a CNG üzemet kell érteni, erre Franciaországban volt a legnagyobb kereslet (több mint 1600 busz), de viszonylag jól fogytak a Spanyoloknál, a Portugáloknál és az Olaszoknál is. A piaci részesedés – némi csökkenés mellett – itt is tíz százalék körül alakult.

Úgy tűnik, hogy az elektromos buszok térnyerése – városi forgalomban persze – egyelőre megállíthatatlan; itthon a Volánbusz a tavaly beszerzett negyven Mercedes eCitaro mellé idén további hatvan buszt vásárol (48 BYD és tizenkét Ikarus), de további városokban – így például Debrecenben és Miskolcon – is számíthatunk új elektromos buszok feltűnésére. Jelentős mértékben bővül majd a hazai CNG flotta is: 164 új MAN érkezik Budapestre és több vidéki városba is, szintén a Volánbusz üzemeltetésében.