Transznacionális stratégia a CORCAP projekt keretein belül

CORCAP: európai uniós projekt a TEN-T közlekedési folyosók területfejlesztési és logisztikai szempontú fejlesztésére, három magyar projektpartner részvételével.

Kulcskérdés a hazánkon is áthaladó, a Balti- és Észak-tengertől a Fekete- és Égei-tengerig húzódó 7-es számú uniós vasúti árufuvarozási folyosó (RFC7), más néven Orient–Kelet–Mediterrán (OEM) TEN-T közekedési folyosó multimodális, a környezetbarát árufuvarozáshoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések előnyeinek a kihasználása. Ennek érdekében Szászország együttműködést kezdeményezett német, cseh, szlovák, illetve magyar partnerekkel.

A projekt céljainak elérése érdekében a partnerek – köztük a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt., a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) és a KTI Közlekedéstudományi Intézet – folyosófejlesztési terveket (Corridor Capitalisation Plans) dolgoztak ki, hogy megkönnyítsék a területfejlesztés és a közlekedési infrastruktúra-fejlesztés közötti együttműködést. Nem hivatalos eszközként ezek a tervek a már meglévő tervezési szintekre és eszközökre vonatkoznak az árufuvarozás-logisztika, a területfejlesztés, illetve a területi tervezésen belül a helyi, a megyei, a nemzeti és határokon átnyúló (részben nagytérségi) szinten.

Az egyes projektpartnerek gyakorlati lépéseket tesznek kísérleti tevékenységek formájában a fenntarthatóbb árufuvarozás céljából. Ezek a következő hazai intézkedésekre irányulnak:

A külföldi partnerekhez hasonlóan a projekt során több, a hazai fejlesztésekre összpontosító ingyenes webinárra került sor. Így például tavaly október 19-én, Sopronban több előadás foglalkozott az RFC-k jelentőségével és a tervezett fejlesztési elképzelésekkel. A projektben külön partnerként vesz részt a Prága–Drezda új vasútvonal fejlesztését előkészítő EGTC (European Grouping of Territorial Cooperation). A jelenlegi árvízveszélyes, és szinte teljes kapacitáson működő, ötven–hatvan kilométeres kerülővel járó Elba-völgy helyett rövidebb útirányon, a napi nyolcvan helyett százötven tehervonat haladhatna át, de távolsági személyszállító vonatból is a dupláját, napi 32 vonatot terveznek az új bázisalagúton. A projektben vezető partner Szászországi Területfejlesztési Minisztérium képviselője és a szintén projektpartner cseh Ústi régió a konszenzusos terveket ismertette: a vegyes üzemű, tehervonatok és a nagy sebességű Prága–Berlin vonatok számára alkalmas új vonal a 2030-as években készülhet el. Ústi nad Labemben a sűrűn beépített városi szakaszon költséges, új föld alatti állomást építenének meg, tehervonatoknak külön elkerülő szakasszal.

Az OEM-folyosó csatlakozó szlovákiai és ausztriai útirányain is számos folyamatban lévő, illetve előkészítés alatt álló infrastruktúra-fejlesztés is a projekt része. Burgenlandban az ebenfurthi deltavágány és a GYSEV kapcsolódó ausztriai szakaszán tervezett nyomvonal-korrekciók illeszkednek a folyosóhoz. Magyarországon a Győr–Csorna átépítés és kétvágányúsítás, valamint az egyes szolgálati helyek vonatfogadó vágányai hosszának lehetséges költséghatékony hosszabbítása is szerepet kapott az újonnan javasolt Komárom és Révkomárom (Komárno) környéki deltavágányok kiépítéseinek javaslataival együtt. A javaslatok megvalósulása esetén a jelenleginél hosszabb, tehát költséghatékonyabb tehervonatok közlekedhetnének kétszeri irányváltás nélkül Győr irányából Dunaszerdahely felé. A projektpartnerek közreműködésével 2021 szeptemberében az egyik első gyakorlat eredményeként elindult heti két pár irányvonat Kürtösről Drezdába, ahonnét heti hét pár irányvonat közlekedik Rostock kikötőjébe, de számos másik észak-németországi célállomásra van rendszeres irányvonati szállítási lehetőség az Elba belvízi szállítási útja mellett.

A projekt hazai zárásaként a hazai partnerek, élükön a Budapest Szabadkikötővel, március 3-án a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) által Herceghalmon az Abacus Business és Wellness szállodában megrendezett Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencián mutatták be a projekt eredményeit, köztük a transznacionális stratégia összegző megállapításait. A tervekre a március 7-én megrendezett stakeholder workshopon volt mód szakmai visszajelzéseket tenni, hogy a végleges anyag maximálisan figyelembe vegye az érintettek véleményét és igényeit. Március 9-10-én a projekt központi, online formában megtartott zárórendezvényén számos magas rangú szakpolitikus is felszólalt.

Mathieu Grosch belga európai parlamenti képviselő, a folyosó európai uniós koordinátora beszámolt arról, hogy a vasúti áruszállítási folyosófejlesztési beruházásokat az unió szándékai szerint a közeljövőben felgyorsítják, mivel a jelenleg tervezett, többszakaszos, 2030–2040 közötti kivitelezés a cseh–német határon nem tűr ekkora halasztást. A cseh pályavasút SŽ Správa železnic nemzetközi igazgatója az előrehaladott állapotú cseh, nagy sebességű vasúthálózati terveket, és az Európai Bizottság a Csehországot átszelő nagy sebességű vonalak fejlesztését támogató szándékát méltatta.

Németországból a szászországi tartományi területfejlesztési minisztérium osztályvezető-helyettese, Ludwig Scharmann előadásában szintén kiemelten kezelte a logisztikai és nagyobb ipari létesítmények vasúti kapcsolatainak javítását, és lehetőség szerint barnamezős (korábban megszüntetett iparvágányok, mellékvonali bekötések) újjáélesztésének jelentőségét. Tájékoztatott továbbá arról is, hogy a tavaly hivatalba lépett német szövetségi vezetés a továbbiakban más megközelítésben nemcsak a profitorientált vonalak fenntartását és fejlesztését helyezi előtérbe, hanem jogi ösztönzést is előkészít, hogy a jövőben minden jelentősebb termelőüzemnél és logisztikai központnál megvalósuljon a vasúti szállítás lehetősége.

Szlovák részről egy átfogó, több mint négymilliárd euró értékű projektlistát mutattak be a Pozsony környéki fejlesztésekre. Ezek az elképzelések az áteresztőképesség javítását szolgálják, részben a Galánta–Nagyszombat–Jókút vonal fejlesztésével, részben kisebb csomópont-átépítésekkel Pozsonyon belül, illetve a folyamatban lévő V4 nagy sebességű vasút pozsonyi átvezetéssel kapcsolatosan.

Ehhez kapcsolódóan a hazánkban tervezett kisebb deltavágányok és kapacitásnövelő állomási átépítések terveiről számolt be az egyik hazai projektpartner, a GYSEV képviseletében Gerhard Troche, az RFC11 ügyvezető igazgatója. A folyamatban lévő V0 és országos áruszállítási koncepcióról, valamint a közelmúltban elfogadott BAVS főbb eredményeiről és egyéb tervezett fejlesztésekről pedig a KTI képviselője tájékoztatta a hallgatóságot. Több külföldi akadémikus és kutató jelenlétében, a találkozó zárónapján hazai részről Lieszkovszky József Pál, a Corvinus Egyetem képviseletében vett részt a területfejlesztési hatások maximalizálási lehetőségeit tartalmazó kerekasztal-beszélgetésen.