Vasút a terület fejlesztéséért

Az épülőben lévő Ásotthalom–Királyhalom határátkelőnél kezdte egynapos vajdasági körútját Ódor Bálint, Magyarország külügyminisztériumának EU-ügyekért felelős államtitkár-helyettese, majd nemzetközi vasútfejlesztési konferencián vett részt. A Pásztor István idegenvezetésével zajló program leginkább rendhagyó részeként Ódor kipróbálta a vajdasági specifikumnak számító sínbuszt is. A menetrendszerű járattal Hajdújárás és Horgos között utazott.

Ódor Bálintot a készülőben lévő átkelőhöz Pásztor István és Egeresi Sándor, a tartományi parlament elnöke kísérte el.

– Jelen pillalatban a határ két oldalán kiépített útszakaszok közötti sáv befejezése maradt. Ide a magyar állam a határ magyar oldalán egy objektumot épít majd fel, ott kap helyet a magyar és a szerbiai határhatóság is. Ezen objektum megépítése mintegy negyedmilliárd forintba (megközelítőleg egymillió euróba) kerül. A munkálatokat a tervek szerint szeptemberig befejezik – tudtuk meg Pásztor Istvántól. Majd kitérve arra, hogy miért húzódtak el eddig a munkálatok, hozzátette: – Az aktuális szerbiai törvények az ilyen fajta határátkelőt, mint ami most készül, nem ismerik. Ilyen határátkelőre eddig még nem volt példa, ugyanakkor irracionális lett volna két objektumot felépíteni. De mintegy két hónappal ezelőtt aláírta a két belügyminiszter a megállapodást. Azt gondolom, hogy a határátkelőt már az idén átadjuk, ami azért fontos, mert tehermentesítheti a Horgos–Röszke határátkelőt, ugyanakkor ennek a homokhátsági térségnek egy teljesen más perspektívát ad – mondta.

A vendég ezt követően Királyhalmon egy vasútfejlesztési konferencián vett részt, ahol a Szeged–Röszke–Horgos–Szabadka–Csikéria–Bácsalmás–Baja vasútvonal kiépítése nyújtotta lehetőségekről volt szó elsősorban.

Mint elhangzott, ez a vonal összekötné az Európa életében nagyon fontos szerepet játszó, délre irányuló forgalmat nyugattal, kikerülve a már most is zsúfolt budapesti vasúti hálózatot. Az új útvonal jelentős mértékben feljavítaná a régió vasúti forgalmát, de sok esetben csökkentené a teherforgalom költségeit is, csak a Vajdaság számára mintegy 3,7 milliárd eurós megtakarítást jelentene – hangzott el azon a hétfői vasútfejlesztési konferencián, amit a Vajdasági Magyar Szövetség szervezett Királyhalmon, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesületben.

Pásztor István tartományi gazdasági titkár, a VMSZ elnöke nyitotta meg a konferenciát. Alkalmi beszédében kiemelte, a Vajdasági Magyar Szövetség egyik célja a vajdasági infrastruktúra fejlesztése, amihez hozzátartozik az útépítés is, azon belül a vasút fejlesztése. Mint kiemelte, ahol vasút van, perspektíva is van, hiszen nincs térségfejlesztés vasúti hálózat nélkül.

– Meg szeretnénk teremteni annak a lehetőségét, hogy a Vajdaságnak egy külön vasúti társasága legyen, hogy a vasút fejlesztését mi tudjuk irányítani, hiszen ez az elemi érdekünk – emelte ki Pásztor István.

A konferencián szakemberek arra mutattak rá, hogy a Szeged–Röszke–Horgos–Szabadka–Csikéria–Bácsalmás–Baja vasútvonallal, amelynek már elkészült a megvalósíthatósági tanulmánya, milyen lehetőségek nyílhatnának a Vajdaság, ugyanakkor az egész Duna–Kőrös–Maros–Tisza régió számára.

Csókási Eszter, a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégiós Ügynökség Kht. igazgatónője rámutatott, a régióban sajnos nincsenek kiépítve keresztirányú útvonalak. Az új vasútvonal ezt a hiányt tudná pótolni. Saját élményekkel személtetve a jelenlegi helyzetet, rámutatott, a Szabadka–Röszke útvonalon olyannyira rossz állapotban van a vasút, illetve a szerelvény is, hogy Szabadkáról Szegedre, a mintegy 45 kilométeres távon, 2 óra alatt lehet csak eljutni. Ugyanakkor pedig a Szabadka–Bácsalmás szakaszon már csak vasúti sínmaradványok vannak. Csókási Eszter elmondta, alapelképzelésük a vasúti útvonal kiépítésével, hogy a Szeged–Röszke–Horgos–Szabadka–Csikéria–Bácsalmás–Baja távot 70 perc alatt meg lehessen tenni, amire csak akkor nyílhat lehetőség, ha 160 kilométer per óráss pályasebességet tudnának megvalósítani.

Ennek a tervnek a folytatásában Szeged és Temesvár, majd pedig Konstanca és Fiume között egy transzverzális korridort hoznának létre, ami megkönnyítené az áruforgalmat a két kikötő között.

Perjés Tamás, a COWI Vasútfejlesztő cég igazgatója ismertette a megvalósíthatósági tanulmányt. Rámutatott, többek között 100 kilométernyi vasútvonalat kellene kiépíteni, illetve felújítani, amiből 72-73 kilométer szakaszon a meglévő vasúti szakasz felújítására és korszerűsítésre van szükség. A tanulmányban kimutatták a munkálatok megvalósításának lehetőségeit. Két építési ütemet fogalmaztak meg. Az egyik szerint egyszerre lehetne a vasútvonalat kiépíteni. A felépítéssel, felújítással, valamint annak villamosításával mintegy 270-280 millió eurós beruházásra lenne szükség.

A másik ütemterv szerint viszont két szakaszban történnének az építőmunkálatok. Először a Szabadka–Szeged vonalon végeznék el azokat, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen a szakaszon a legnagyobb erre az igény. A második fázisban pedig a Szabadka–Baja vonalon építenék ki a vasutat. Így ugyan nagyobb beruházásra lenne szükség, számítások szerint mintegy 310–315 millió euróra, de fázisonként kisebb lenne a kiadás.

Milan Vučinić, a Szerbiai Vasutak vajdasági tanácsadója a teherforgalom jövőbeli lehetőségeiről tartott beszámolót. Mint kiemelte, logisztikai központokat lehetne létrehozni, ahol nemcsak a vasúti forgalmat lehetne irányítani, hanem a vízi közlekedést is be lehetne vonni a teherforgalomba.

A konferencia vendége Ódor Bálint, Magyarország külügyminisztériumának EU-ügyekért felelős államtitkár-helyettese az EU-s pénzforrásokra, ugyanakkor a helyi pénzforrások kihasználásának fontosságára is felhívta a figyelmet. Mint rámutatott, Szerbia életében nagyon fontos szakasz, hogy megkapta az Európai Unió tagjelölti státusát.

– Az EU-s tagság rengeteg lehetőséget kínál, ugyanakkor nagyon sokat kell tennie annak a régiónak is azért, hogy az adott lehetőségekkel élni tudjon – mondta. Rámutatott, az Európai Uniónak a négy szabadság: a személyek, az áru, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgása a legnagyobb előnye. Ám ezt csak akkor tudják kihasználni, ha érvényesíteni lehet őket. Éppen ezért fontos az új utak, vasútvonalak megépítése, amelyek bekapcsolják Szerbiát, így Vajdaságot is Európa vérkeringésébe.

A tanácskozást követően a vendég Ludasra látogatott, majd házigazdái kíséretében Hajdújáráson felszállt a Szabadka–Horgos vonalon közlekedő sínbusz menetrend szerinti járatára.

Másodközlés a Magyar Szó nyomán.