Vasúti egyeskocsi-teherfuvarozás támogatása: a jövő útja? Igen, ez a jövő útja!

Kétezerhuszonegy novemberében elindult a magyarországi vasúti egyeskocsi-teherfuvarozás célzott állami támogatási rendszere. A koncepció a külön kormányhatározatban definiált céloknak megfelelően a vasúti egyeskocsi-teherfuvarozás forgalmát kívánja fenntartani és revitalizációra ösztönözni. A támogatás hosszú távú hatásaira vonatkozóan azonban még nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni.

Az Európai Bizottság által jóváhagyott támogatási program alapján (az időközben megszűnt – a szerk.) Technológiai és Ipari Minisztérium a 2022–2025 közötti időszakra tervezetten évente 6,407 milliárd forint összegű vissza nem térítendő forrást folyósít a vasúti szektor szereplőinek. A TIM kijelölésének megfelelően a MÁV Zrt. független pályahálózat-működtetőként, mint támogatást továbbadó végzi a magyarországi fuvarozási tevékenységekre vonatkozó támogatási program megvalósítását – a MÁV és a GYSEV együttműködésének köszönhetően egységesen.

A MÁV a teljesítmények mérésére és elszámolására egy olyan innovatív informatikai rendszert fejlesztett ki, amely folyamatos és azonnali adatszolgáltatást nyújt a vasútvállalatoknak. Az informatikai fejlesztések során a vasútvállalati igények szem előtt tartása mellett számos támogató funkciót is kialakított.

Előremutató, hogy az eddigi, vonatalapú azonosítási struktúra helyett jármű és küldemény alapú azonosítási rendszer jött létre, amely a feladási állomástól a rendeltetési állomásig elemi szinten követi a küldeményeket a fuvarozás során.

A támogatás igénybevételére kiírt pályázatra az eddig eltelt időszakban öt vasúti társaság jelentkezett, amelyekkel a MÁV támogatási keretszerződést kötött. Ugyanakkor lehetőség van a folyamatos pályázásra is, tehát a program nyitott a későbbiekben pályázni és a támogatási programhoz csatlakozni kívánó vasúti társaságok előtt is.

A MÁV előzetes számításai alapján az eredmények biztató értékeket mutatnak ezen szegmens fuvarozási potenciáljával kapcsolatban, ez az időtáv azonban még nem elegendő ahhoz, hogy a támogatás hosszú távú hatásaira vonatkozóan egyértelmű következtetést lehessen levonni. A támogatás elindulásával egy időben a vasúti társaságoknak ugyanis olyan világpiaci és gazdasági nehézségekkel kellett szembenézniük, mint az energiahordozók árának drasztikus emelkedése, a szomszédunkban zajló háború, valamint a pandémia hatásai alól éppen fellélegző ellátási láncok nehézségei. A villamos energia és a dízel üzemanyag drágulása okozta többletköltségek egy részét is a támogatásból voltak kénytelenek fedezni a társaságok.

Mindezen körülmények ellenére az eddigi eredmények alapján a szegmens meg tudta tartani a korábbi teljesítményeit, és minimális növekedés is tapasztalható az előző év azonos időszakához viszonyított adatokhoz képest. Az említett hatások figyelembevételével ez kiemelkedő eredmény, hiszen a vasúti árufuvarozási piacon belül egy kevésbé jövedelmező szegmensről van szó, amelyet évről évre csökkenő tendencia jellemez nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unióban egyaránt.

Az egyeskocsi-fuvarozáshoz köthető árutonna-kilométer értékek havi alakulását vonatkozó ábránk mutatja be – az export/import forgalom hatvannégy százalékos arányt tesz ki. Mindez Magyarország nyitott gazdasági működését is mutatja.

Az eddigi időszakra elvégzett előzetes elemzések alapján a piaci kereslet szezonalitásának, a gazdasági és a fuvarpiaci folyamatoknak is jelentős befolyásoló hatásuk van az egyeskocsi-küldemények közlekedésének intenzitására és időbeliségére. A későbbiek folyamán, a küldemények számának emelkedésével a rendszer hatékonyabbá tehető. Ez által a magas fix költségek sokkal inkább fedezhetők lesznek a bevételekből, illetve a támogatási összegekből.

A múlt év novembere és 2022 szeptembere között összesen 4,4 millió tonna áru fuvarozása során választották az ügyfelek a környezetbarátabb vasúti egyeskocsi-teherfuvarozási formát a közúti szállítási móddal szemben, ezzel is hozzájárulva Magyarország ökológiai lábnyomának csökkentéséhez. Ezen árumennyiség vasúton tartásával 532 ezer tehergépjárműtől mentesült a közút, és hozzávetőlegesen negyvenezer tonna szén-dioxiddal kevesebb jutott a Föld légkörébe, ami 7,4-szer kevesebb, mintha ugyanezt az árumennyiséget közúton kamionokkal fuvarozták volna.

Ekkora közúti többletterhelés a megnövekedett légszennyezési mutatókon túl a társadalom szempontjából számos további negatív hatással járna, főként a megnövekedett zajterhelés, balesetek számának növekedése, a közúti közlekedési hálózat zsúfoltsága és amortizációja miatt.

A vasúti egyeskocsi-teherfuvarozás által kibocsátott szén-dioxid-mennyiséget mintegy százötvenötezer fa semlegesíti, ami megfelel 31 hektár erdőnek1. Ugyanekkora árumennyiség közúton történő fuvarozásához kapcsolódó szén-dioxidot pedig 1,1 millió fa kötött volna meg, ami 229 hektár erdőnek felel meg. A fuvarozás vasúton tartása tehát 198 hektár erdő ökológiai pozitív hatásával egyezik meg.

A 2030-ig tartó európai uniós környezetvédelmi cselekvési program célkitűzései között szerepel az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős mérséklése, az unió összes országát illetően. A célok elérésében a közlekedési szektornak és azon belül a vasúti ágazatnak rendkívül hangsúlyos szerepe van, így össztársadalmi érdek a vasúti egyeskocsi-teherfuvarozási szektor teljesítményének hosszú távú fenntartása, valamint revitalizációja a vasúti egyeskocsi-teherfuvarozási támogatási program segítségével.

Szabó Dominika, Urvald Krisztián

A szerzők a MÁV Zrt. Üzemeltetési Főigazgatóság Pályavasúti Szolgáltatások Igazgatóság munkatársai.

A tartalom a MÁV Zrt. támogatásával készült.

Nyitóképünkön Mecsekjánosiból húzza be a megrakott fás kocsikat Komlóra a kiszolgálómenet a 235-ös Szergejjel. Hetente kétszer közlekedik ez a tehervonat, pár vagonnal. Az egyes-kocsi támogatás igénybevételére kiírt pályázatra bármelyik magánvasút-társaság jelentkezhet