Végleg bezár a Fülek–Somoskőújfalu vasútvonal
Eggyel kevesebb vasúti kapcsolatunk marad Szlovákiával: 2011. október elsején a szlovák vasúttársaság, a ŽSR beszünteti a vasúti szolgáltatást a Fülek (Fil'akovo)–Somoskőújfalu vonalon – adta hírül az MTI. Innentől az egyvágányú, nem villamosított pályán már tehervonatok sem fognak közlekedni. A szlovák tranzit elmaradásával a magyar vonalrész teherforgalma is lecsökken, Salgótarjánból, Apcról és Mátramindszentről lehet valamennyi áruforgalomra számítani. Ezek kiszolgálására viszont elég lesz egy remot M47 mozdony, ezért információink szerint Hatvanból a Szergejeket máshova helyezik át.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően tavasszal a ŽSSK (a szlovák személyszállító társaság) hatékonyságnövelő stratégiájának részeként megszüntette a személyszállítást a vonalon. A MÁV-Start ugyan szerette volna fenntartani a kapcsolatot, de a kísérlet eredménytelennek bizonyult. Az utolsó személyszállító vonatokról készült fotóinkat itt láthatja.
Az utóbbi években egyébként a szlovák fél példátlan buzgalommal irtja a határátmeneteket lengyel, cseh és magyar irányba is. Felénk egészen egyszerűen nem maradtak helyi vonatok, kizárólag a nemzetközi távolsági forgalmat jelentő szobi és hidasnémeti átlépés maradt, utóbbinál se nevezhető európainak a kínálat, azaz irányonként a reggeli és esti egy-egy vonat Budapest és Kassa között.
A vasútvonalat 1867-re építette meg a Magyar Északi Vasút, Pesttől Hatvan érintésével Salgótarjánig tartott. A tőkehiánnyal küzdő és panamákról elhíresült magánvállalat azonban a következő évre csődbe ment, 1868. július 1-jétől az állam megvette a céget. 1869. október 31-én a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium az épülő Zákány–Zágráb vonallal együtt elrendelte a Magyar Királyi Államvasutak névhasználatot, ezért a '68-as dátumot tartjuk számon a MÁV születésnapjaként.
A vonal folytatása Salgótarjántól Füleken át Losoncig 1871-ben készült el. A trianoni békeszerződés 1920-ban Somoskőújfalunál jelölte ki az új államhatárt, ezzel kettébontva a vonalat. 1938-ban az első bécsi döntéssel a Somoskőújfalu és Losonc közötti szakasz egy rövid időre újra Magyarországhoz került, de a világháború lezárása óta a somoskőújfalui határátmenet megmaradt. 1867-ben, a Pest–Hatvan vonalhoz épült meg a későbbi Józsefvárosi pályaudvar, akkor még Losonci pályaudvar néven, ami 1868-tól 1885-ig (a Keleti pályaudvar felépültéig) a MÁV központi pályaudvara volt.
