Vidám vonatozás a földdel egyenlővé tett városok között

Tevan Imre   ·   2011.11.08. 19:00
IMG_2074

Bármennyire is találó a csehek másik neve (bár a bohém helyett magyarul inkább kedélyeset mondhatnánk), napjainkban bármennyire is élhetőbb ország Bohémia, mint Magyarország, és bármennyire egészségesebb a cseh vasút a miénknél, most nem igazán szívderítő dolgokkal kell kezdenünk.

Csehország észak-nyugati részén járunk, dimbes-dombos bánya- és iparvidéken, azaz vasúti szempontból jó helyen: sűrű és érdekes hálózat, komoly tehervonatok, iparvágányok, változatos szemlyélyszállítás. Itt található Most városa, amivel olyan történt, amiben megmutatkozott, hogy a szocialistának nevezett centrális politikai rendszer Csehszlovákiában valamivel embertelenebb arcát mutatta meg, mint Kádár Magyarországán. Legalábbis hadd higgyük, hogy nálunk nem dózerolták volna el Békéscsabát, ha kiderül az 1960-as évek elején, hogy tetemes szénvagyon van a város alatt. (Bár ki tudja, bakonyi falvaknak jutott ilyen sors a bauxit miatt, de mégsem ekkora városnak.)

A 831-es sorozatú motorkocsi a nosztalgiamenet céljának tekinthető Kadanský Rohozecen<br />A képre kattintva galéria nyílik<br />(fotók: a szerző)

Leromboltak szinte mindent, középkori sörfőzdét, századfordulós színházat, csak a Szűz Mária Menybemenetele templomnak kegyelmeztek, azonban ezt is áttelepítették: bizonyos részeit lebontották, a maradék tömböt pedig betonba és vasba ágyazva sínen vontatták arrébb 841 méterrel, ötvenhárom speciális Škoda vasúti daruval megemelve.

Az már más kérdés, hogy a vasútvonal túloldalán nem betondzsungel épült új városként, hanem sok zöldfelülettel szellőssé tett, egységes megjelenésű lakótelepváros. Most nevezetessége az is, hogy a hatalmas vegyigyár túloldalán elhelyezkedő Litvínovval közös a villamoshálózata.

A szocialista Most (a kép 2010. április 4-én készült)

Nem tudjuk, hogy a régi Most könnyű szívvel eldöntött likvidálásában mennyire számított, hogy az egykori Brüx gyökerei inkább a német, mint a cseh kultúrába nyúltak, de ugyanez a tényező a közeli Doupov eltűnésében biztos szerepet játszott, ha másképp nem is, úgy biztosan, hogy a németül Duppaunak nevezett kisváros 1524 lakójából 1506 német volt 1930-ban, így amikor 1945 után kitelepítették a németeket, már nem sokat kellett tenni, hogy lakatlan legyen a település, csupán nem kellett cseheket odaköltöztetni. A hegyes környék zárt katonai terület lett, így persze már a doupovi vasútvonal utolsó szakaszára sem volt szükség.

A mellékvonal eredetileg a most 160-as és 123-as számú Plzeň–Žatec–Most-fővonalból kiágazva épült meg 1881 és 1902 között, de már a következő évben megnyílt a jelenleg a 130-as és 140-es cseh menetrendi mezőbe sorolt Ústí nad Labem–Most–Cheb-fővonallal összekötő ág is Kadaňon keresztül.

A résztvevőknek kiosztott program részletes térképen mutatja be (és írja le) az útvonalat, látható a már bezárt vonalak egykori száma is

A november 5-re szervezett nosztalgiavonatozás Mosttól az utóbbi vonalon közelítette meg a zárt körzet határáig, Kadanský Rohozecig járható mellékvonalat, és az előbbin tért vissza Mostba. Mindezek előtt azonban a menetrendi forgalomban már szintén nem szereplő 113-as, (Most)–Obrnice–Čížkovice-vonalra néztünk ki. Ameddig jelenleg járható a pálya: Libčevesig. Onnan ugyanis egy híd miatt a vasút középső szakasza járhatatlan.

Némi fogalmat alkothatunk arról, hogy Csehországban milyen komolyan veszik az ilyen nosztalgiatúrákat, abból, hogy a 113-as vonal rendszeres nyári különmeneteit egy időben a középső vágányzár idején is változatlanul megtartották, pótlóbusszal hidalva át a kérdéses szakaszt!

Gőzösmenet Krupán 2010. július 24-én. Tavaly még rendszeres volt a cseh 125-ös vonalon a nosztalgiaforgalom, ott most már nincs, de máshol gyakran füstölögnek az öreg masinák

Bohémiában sokkal több a vasútbarátoknak vagy a nagyközönségnek szervezett vonatozós program. Ezek egy részén csak a járműpark jelenti az attrakciót, általában gőzvontatású vagonokba vagy öreg motorkocsikra lehet fölszállni. Gyakran azonban egy-egy évtizedekkel ezelőtt vagy éppen a közelmúltban bezárt mellékvonal, esetleg egy személyvonatok által sohasem járt pálya, deltaág beutazása is része az atrrakciónak. Vagy egyszerűen csak valamelyik látványos vasútvonal, vár, műemlékváros esetleg helyi ünnep adja az alkalmat.

A szervezők a legtöbbször civil szervezetek vagy kisebb vasutak. A szóban forgó utat a ŽelPage hirdette meg, és a JHMD, azaz a Jindřichův Hradec-i kisvasút 831-es sorozatú motorvonatával utaztunk. A sűrű cseh nosztalgianaptár oka és következménye is, hogy általában sok érdeklődő jön el a programokra, hogy kifizesse a teljes napra legtöbbször néhány ezer forintnyi részvételi díjat. A ŽelPage útjaira az interneten lehet foglalni, a jelentkezők be is jelölhetik a kocsi alaprajzán, hogy hová szeretnének ülni. A helyek most is elfogytak.

A késve érkezők felvétele után Mostról az ellenkező irányba indult a vonat: a 130/140-es vonalon Kadaňon át a doupovi vicinális volt a cél. Útközben nemcsak a fotómegállások jelentettek programot, de meglepetésként több jármű is csatlakozott hozzánk egy-egy időre. Visszafelé Kašticén és néhány ritkán járt deltaágon át vezetett az út részben már sötétben Most állámására.

Kapcsolódó hírek