Villamos a HÉV-ből – egy több évtizedes sztori

iho   ·   2017.01.01. 18:00
00kicsi

A MÁV-BEV megalakulásáról – különös tekintettel a budapesti helyiérdekű 2016. november 1-jei kiválására a fővárosi közlekedési vállalatból, és a nem is oly távoli jövőben megtörténő „mávosításra” – már többször cikkeztünk, ám mi a helyzet a csepeli vonal villamossá átváltozásával?

Talán nem is annyira furcsa, hogy Budapesten ennek is volt számos előképe. A BURV (Budapest–Újpest–Rákospalotai HÉV) és a BLVV (Budapest–Szentlőrinci HÉV) szinte feltűnés nélkül olvadt a villamosvasútba, az előbbi hálózatának maradékán ma a 12-es és a 14-es, az utóbbién a 42-es és az 50-es villamos közlekedik.

A budapesti helyiérdekű vasutakat összefogó FHÉV-et 1951 végén szüntették meg, azaz olvasztották a MÁV-ba, egy – mai kifejezéssel élve – leányvállalatot létrehozva MÁV-BEV néven. A nagytétényi és a törökbálinti vonalakat azonban a beépített, városi szakaszokon futó pályák miatt a Fővárosi Villamosvasút (FVV) kebelébe terelték át. A járműállomány (és az ezer voltos vontatási feszültség) maradt, csupán a pályaszámokat illesztették a villamosvasúti rendszerbe, és a járatok betűjeleket (N: Nagytétény, B: Budafok, T: Törökbálint) kaptak.

HÉV szerelvény az FVV kezelésében a Móricz Zsigmond körtéren (forrás: Fortepan)

A MÁV-BEV alig több mint hat évnyi fennállása után a Móricz Zsigmond körtérről ismét a helyiérdekű vasút zöld szerelvényei (mondanunk sem kell, hogy ugyanazok a kocsik) közlekedtek a Fehérvári úton, hogy aztán 1962. december 31-én végleg véget érjen a dél-budai helyiérdekű története. Az üzemre – a budafoki kocsiszín lebontása és átépítése után – most már csupán az Albertfalva kitérőtől (a 2016-os pályarekonstrukció befejezése óta csak egy egyszerű visszafogás) a Forgalmi utcáig haladó, oldalsó vezetésű zárt pálya emlékeztet.

HÉV-ből villamosvasútivá átlényegült pótkocsi (forrás: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada, Budapest, 1987)

A budafoki vonalcsoport mellett kissé talán feledésbe merült a volt BVKV (Budapestvidéki Közúti Vasút) Rákospalota ritkán lakott területein futó vonala. Pedig – a BURV-örökség részeként – 1953-ig helyiérdekű vasút közlekedett itt is, a gödöllői vonalból kiágazó rákosszentmihályi hurokvonal folytatásaként a Czabán Samu (Széchenyi) térig. A HÉV-et itt felváltó, 69-es számmal közlekedő villamos üzeme végül 1970-ben szűnt meg.

Formálódik jelenleg – bár végleges tervek még nincsenek rá – egy újabb HÉV-vonal integrálása a városi villamoshálózatba. A legfiatalabb, 1951-ben megindul csepeli (a sziget belső területein már 1912-től járt HÉV Pesterzsébettől) vonalról van szó, amelyet épülésekor a hangzatos „gyorsvasút” jelzővel illettek. A 2024-es olimpiai pályázat részeként napvilágot látott terv azonban a jelenlegi, Boráros téri végállomás és a Nemzeti színház előtti pálya megszüntetésével egy, a Közvágóhídnál 2-es vonalba becsatlakozó villamosjárat közlekedne, és ugyanezen tervek a ráckevei vonal belső szakaszát is villamossá alakítanák. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szűk egy évvel ezelőtti véleménye azonban mindenképp a sikeres olimpiai pályázathoz köti ennek a 28,5 milliárdos beruházásnak az elindítását.

HÉV lesz vagy villamos? Majd a NOB eldönti (fotó: Kemsei Zoltán)

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek