Villamosítási láz Dániában is
A dán kormány a hónap elején jelentette be, hogy a felsővezeték kiépítésén kívül a Koppenhága–Odense–Aarhus–Aalborg viszonylaton az állomások közötti menetidőt is egy óra alá szeretnék csökkenteni. A fejlesztéseket az északi-tengeri kőolaj-kitermelésből származó bevételekből, a Togfonden DK elnevezésű infrastrukturális beruházási alapon keresztül kiviteleznék, 27,5 milliárd dán korona, azaz körülbelül ezermilliárd forint értékben.
Dánia közlekedési minisztere arról beszélt, hogy a beruházás történelmi jelentőségű fejlődést jelenthet az ország vasútjának jövője és elérhető szolgáltatásai szempontjából is. A legfontosabb cél az, hogy a tömegközlekedés részaránya növekedjen, ösztönözve ezzel a fenntarthatóságot, valamint a közutak leterheltsége is csökkenjen. A jövőbeli járművásárlásokat pedig a már jól bevált villamos motorvonatokra lenne érdemes alapozni, hogy elkerüljék az olyan, a megrendelő és a gyártó számára is kellemetlen afférokat, mint az IC4-es dízel intercity-szerelvények beszerzése körül kialakult, évtizednyi hosszúságú huzavonát.
Az infrastrukturális fejlesztések leginkább azt célozzák meg, hogy a nagyvárosok közötti utazás ne tartson tovább egy óránál. Ezt több szakaszban valósítanák meg. A Fyn-sziget nyugati részén, Odense és Middelfart között egy új, kétvágányú, nagysebességű vasútvonalat hoznának létre 5,4 milliárd koronából (200 milliárd forint). Egy új, 4 milliárd koronába kerülő hidat építenének a Vejle-fjordon, elkerülve ezzel Vejle városát. Közel 3,5 milliárd koronából a 240 ezer lakosú Aarhustól délre, Hovedgårdig szintén új pálya épülne ki, és növelnék az Aarhus–Fredericia vonalra engedélyezett sebességet a pálya egymilliárd koronás felújításával.
A villamosítás is több szakaszban haladna. Első ütemben 2020-ra Aalborg és Fredericia között épülne ki a felsővezeték, két évvel később Roskilde és Kalundborg között lehetne felvenni a villamos vontatást, 2025-re pedig a Vejle és Struer, valamint az Aalborg és Frederikshavn közötti vonalszakaszokon is fel lehetne hagyni a dízelüzemmel.
A fejlődés melletti közös elhatározást jól tükrözi, hogy a dán pártok megállapodtak abban, hogy a Dánia Falster és Sjaelland szigeteit összekötő, 3,2 kilométer hosszú Storstrøm-híd is felújításra kerül egy 3,5 milliárd korona (130 milliárd forint) értékű fejlesztés keretében. Az 1937-ben átadott műtárgy közúti és vasúti híd is egyben, azonban az évek alatt erősen leromlott a szerkezet állapota. A 2021-re elkészülő új hídon már közúti, gyalogos, kerékpáros és vasúti forgalom is folyhat majd egyidejűleg. Az új Storstrøm-hídnak, valamint a dániai Lolland-sziget és a Németországhoz tartozó Fehmarn közötti Fehmarn-tengerszorosnál a jelenlegi kompközlekedést felváltó, a tervek szerint 2018-ra megépülő közúti-vasúti hídnak köszönhetően az úgynevezett Fehmarnbelt-vonalon, azaz a dán fővárostól Németország irányába tartó pályán a személyszállító vonatok akár kétszáz kilométer per órás tempóval is haladhatnak majd. A várhatóan megnövekvő forgalom miatt a Fehmarnbelt-vonal kétvágányúsítása 2018-ig megvalósulhat – írja a Railway Gazette.
Dánia kicsivel több mint 2600 kilométer hosszú, normál nyomtávú vasúthálózatának jelenleg körülbelül a negyede villamosított. A villamos vontatás három áramnemen, 25 kilovolt 50 hertzes váltóáramon, 1650 voltos egyenáramon, valamint egy rövid szakaszon 750 voltos egyenáramon történik.
