Vitézy Dávid: Díjcsökkentési javaslat a vasúti árufuvarozás versenyhelyzetének javításáért

Felárakat töröltetne el a szaktárca átmenetileg.

A Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára a Facebook-oldalán tájékoztat a friss javaslatról, szó szerint idézzük:

„A megemelkedett energiaköltségek miatt jelentősen veszített a versenyképességéből az amúgy környezeti szempontból leginkább fenntartható szállítási mód, a vasúti áruszállítás. Ezért olyan javaslaton dolgozunk a Technológiai és Ipari Minisztériumban, melynek eredményeként átlagosan körülbelül 40 százalékkal csökkenhet a vasúttársaságok pályahasználati díja, egész pontosan a hálózat-hozzáférési díj (HHD) felárát szeretnénk eltörölni. A vasúti infrastruktúra használatáért a rajtuk teher- vagy személyszállító vonatokat közlekedtető vállalatok különböző díjakat fizetnek a pálya, az állomások, a felsővezeték karbantartásának fedezésére a MÁV-nak, mint pályavasútnak. Az EU szabályai szerint ezek a tételek két részből állhatnak, az alapdíj nem lehet nagyobb, mint a vonatok által közvetlenül okozott költségek, de ha a pálya működtetőjét (nálunk ez a MÁV és a GYSEV) másképp nem lehet finanszírozni, felár is beszedhető.

Ez utóbbi felárakat javasoljuk eltörölni legalább átmenetileg, így ezentúl a vasúti cégek helyett a szén-dioxid-kvótabevételekből fedeznénk ezeket a költségeket, hogy a magyar vasút, elsősorban az áruszállítás versenyképesebb lehessen, akár a közúttal, akár más országok vasútjával hasonlítjuk össze. Ezek a felárak – a szakaszoktól függően – egyes esetekben meg is haladják az alapdíjat, akár a dupláját is elérik. Arra számítunk, hogy a jelentős árengedmény nyomán nőni fog a vasúti áruszállítás Magyarországon, így több lesz a bevétel az alapdíjakból, így a pályavasutak is jól járnak, az elengedett felárbevétel egy része a többlet alapdíjakból megtérülhet. Ez pedig nem csak a vasútnak, de a környezetnek is kedvező.

A szén-dioxid-kvóta-kereskedelem egy piaci módszer a káros kibocsátás csökkentésére hatékony módon, azaz úgy, hogy ott mérsékeljék a szennyezést, ahol ugyanakkora összegből a legnagyobb eredményt lehet elérni. Lényege, hogy az országok, cégek kvótát kapnak a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségére. Ha kevesebbet bocsátanak ki, a különbséget eladhatják olyanoknak, akik viszont többet. Magyarországon jelentős alap képződik ebből a forrásból – a vasúton már ebből finanszírozzuk a közúti árufuvarozással versenyképes egyeskocsi-fuvarozás külön támogatását is 2021 óta.

A díjcsökkentésnél összességében évente 8-9 milliárd forintról van szó, ennyivel lehetnek kisebbek a vasúti árufuvarozók terhei. Mivel a magán, jellemzően árufuvarozó vállalkozói vasutak által fizetett alapdíj plusz felár összesen 22 milliárd forint, a felár mintegy 40 százalékos, a 2021-es adatok szerint egészen pontosan 39,2 százalékos teher volt, így elengedése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy versenyképes lehessen a vasúti teherszállítás. (A közszolgálati személyszállítást végző vasutak, a MÁV-Start és a GYSEV esetében is létezik ez a tétel, de azt eddig is az állam fizette költségtérítésként.)

A Covid-világjárvány hatásait kompenzálandó az Európai Unió megengedte a pályahasználati díjak részleges vagy akár teljes elengedését, illetve elhalasztását idén év végéig. Számos ország élt ezzel a lehetőséggel, Ausztria, Németország, Franciaország, Olaszország, Szlovákia valamekkora részben eltörölte vagy visszaadja ezeket a díjakat, más országok, például Szlovénia közvetlenül támogatja a vasútvállalatokat.

A magyarországi vasúti áruszállításnak sürgős segítségre van szüksége: az első negyedévben a világjárvány berobbanása, 2019 tavasza, nyara óta nem tapasztalt szintre esett az alágazat teljesítménye, az előző év első negyedéhez képest 13 százalék a visszaesés. Az európai uniós klímavédelmi célok szerint 2030-ra 30 százalékkal kell növelni a vasúti fuvarozás volumenét, ez Magyarország esetében 25 millió tonna átterelését jelentené a tehervonatokra. Ez azt jelenti, hogy egy évben 135 ezer helyett 192 ezer tehervonatnak kellene közlekednie. Ugyancsak az EU-s célok szerint 2050-ig pedig nettó nullára kellene levinni a szén-dioxid-kibocsátást a közlekedésben, ez pedig csakis a villamos vontatású tehervonatokkal lehetséges az áruszállításban, hiszen a szárazföldön messze ez a legkisebb emissziójú módozat.

A vasúti áruszállítás visszaesése káros folyamat, a cél ennek az ellenkezője, minden tehervonatot ötven-hatvan kamionnal lehet helyettesíteni, ennyi szennyezi a levegőt, rongálja az utakat. Egy tehervonat árutonna-kilométere kevesebb mint hatodannyi szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a közúti szállításé. Ráadásul a dízelvontatás aránya is növekedett a vasúton a villanymozdonyos vontatással szemben. Ennek károsanyag-kibocsátása persze még mindig kisebb, mint a közúti szállításé, de a tendencia semmiképp nem kívánatos.

A közútra vagy más országokba terelődött forgalmat csak igen nehezen vagy egyáltalán nem lehet visszaszerezni, ezért is elengedhetetlen a rossz tendenciák azonnali megállítása és visszafordítása. A pályahasználati díjak csökkentésén túl a Technológiai és Ipari Minisztériumban elkezdtünk kidolgozni egy olyan rendszert, amelyben az árufuvarozó vasútvállalatok maguk is beszerezhetik vontatási energiájukat, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a pályavasutak által közvetített villanyáram árának, az idei áremelkedés tapasztalatai alapján.”