Az Arács motoros után az Akali is elbúcsúzott a tótól

A régiek nehéz szívvel nyugszanak bele (vagy mégsem?), az újaknak nem mond semmit: többé már nem lehet a klasszikus vízibuszok látványával betelni a Balatonon.

Néhány hónapja írtuk, a Magyar Hajó- és Darugyár (MHD) Váci Gyáregységében 1963-ban, a Mahart megrendelésére épített, nyitott hátsó fedélzetű, panorámaablakok nélküli, 3011-es típusú Arácsot eladták, a hajó az egyik albán–észak-macedón határtavon, az Ohridin szállítja ezentúl az utasokat.

Testvérhajójára, az ugyancsak Vácott, de korábban, 1958-ban épített, eredetileg „Horány” néven szereplő Akali motorosra ugyanez a sors vár: a szegecselt szerkezetű, alumínium testű, felső fedélzeti utastérrel készült 301-es típusú vízibuszt a balatoni hajózás állami tulajdonú szereplője, a Bahart hirdette meg eladásra. A motoros megfelelő szerkezeti állapotban, sérülések, korrózió és az elhasználódás egyéb jegyei híján várt vevőre. A kormányállás pultja, gépészeti, navigációs és egyéb berendezései működtek, beépítésük óta a Reikin típusú dízelmotorok 17 300 üzemórát teljesítettek.

Az üzlet nyélbeütése óta az Akali már el is hagyta a tavat, pontosabban a hajótípus utolsó balatoni képviselője már kiemelve várja közúti szállításának megkezdését – írja a Balatoni Hajók Képtára.

(fotó: Bahart)