Dobra vernek egy légierőt!

Kiárusítanak majd egy egész légierőt, igaz, valóságos légierőként már nem működik. De mégis, negyven gépről van szó, az egykor volt albán katonai repülés szovjet és kínai gépei egy részéről. Merthogy érdemes tudni: harminc éve ez a légierő száznegyven gépet számlált, igaz, ezek minősége és korszerűségük szintje nem volt túlságosan magas.

A jelenlegi tiranai kormány döntése alapján hat F-7A-t adnak el, a MiG-21-es kínai változatát. Tíz példány vásárolható meg egy ma már valóban ritkaságnak számító típusból, a kéthajtóműves MiG-19-esből, a harcigép-típuscsalád első szuperszonikus gépéből, köztük megintcsak kínai gyártású J-6-osok is. A MiG-17-es is sikeres típusa volt a gyárnak, és ezt is készítették Kínában, csakúgy, mint a 15-ösöket. Nem annyira különleges típus a Jak-18-as, viszont megintcsak már alig-alig található példány a még dugattyús motorral repülő Mi-4-esből, ez volt egyébként az első, Magyarországon rendszeresített helikopter-típus.

A kínai–szovjet technikára épülő albán légiflotta utolsó sugárhajtású gépeit 2004-ben sorolták ki, például a 19-esek is ekkor repültek utoljára, illetve épp egy J-6-os katasztrófája volt a végső lökés a döntés meghozatalához. Korábban az albánok a volt NDK-tól és Bulgáriától kaptak némi segítséget a MiG-ek üzemeltetéséhez, de állandó volt az alkatrészhiány, sőt, a kilencvenes évekig a kommunista országnak a maga elszigeteltségében a kerozin beszerzése is nagy nehézséget jelentett. A pilóták keveset repültek, a gépek rossz műszaki állapotban voltak: 1955 és 2005 között harmincöt albán pilóta vesztette életét, leginkább technikai hibák következtében.

Az utolsó szovjet–kínai gép, amit kisoroltak, kilenc kínai gyártmányú An-2-es volt. Onnantól kezdve Albánia hadereje nem használ merevszárnyú gépeket, a jelenlegi flotta kizárólag olasz (például AgustaWestland AW109-es), francia (AS532, EC145) és német (Bo-105) helikopterekből áll, huszonnégy forgószárnyast tartanak üzemben. A Forca Ajrore ennek megfelelően, főképp az Airbus Helicopters által újonnan gyártott Cougar helikopterekkel, ma a mérsékelt gépszám ellenére inkább számít modernnek, mint  amikor majd másfélszáz harci gépe volt.

Az itt látható videó címe: Albán Légierő 2015, félrevezető, valójában a tavaly közreadott felvételek valószínűleg valamikor a kilencvenes években vagy a kétezres évek első felében készülhettek.

A most eladásra kerülő gépek állapotáról nincs közeli információ, vagyis még azt sem lehet tudni, hogy a gépekben van-e motor illetve hajtómű. Hogy most nincsenek repülőképes állapotban, az biztos, de arra a kérdésre is nehéz válaszolni, hogy vajon lehetséges-e egyik vagy másik példányt ismét alkalmassá tenni arra, hogy a levegőbe emelkedjen, vagy csakis múzeumi tárgyként, netán egy gyűjtő kollekciójának részeként, vagy egyszerűen mint gazdagabb emberek kerti dísze jöhetnek-e számításba.

Annyit lehet tudni, hogy az albán kormány a február 22-én Tiranába tervezett aukcióból összesen 485 ezer dollárnyi bevételt remél, vagyis egy gépre durván 12 ezernél valamivel magasabb árat számítanak, átlagban persze, nyilván a Jakok kevesebbet kóstálnak, mint a sugárhajtású harci gépek, de persze egy Jak-18-asról talán inkább elképzelhető, hogy valamikor még igazi repülőgép lesz megint. Ugyanakkor az albánok a kiírás szerint azzal is számolnak, hogy lenne, aki az egész összeget kifizetné az összes gépért.

Egyébként hírek szerint ez csak az első lesz a kiárusítások sorában, merthogy a bázisokon – ma már csak kettő aktív – van még bőven kisorolt, félreállított gép. Az biztos, hogy a meghirdetés szerint a gépeket csakis polgári használatra adják el, és állítólag a máris szép számú érdeklődő között olyan patinás múzeumok vannak, mint a Le Bourget Párizsban, de szeretnének gépet venni az Egyesült Államokból és Németországból is.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!