Drónozás Európában, 19. rész: Volocopter – az első design verification report, avagy valóban ez a dróntanúsítás jövője?

iho/repülés   ·   2021.07.04. 12:00
VoloCity_takes_off_into_night1-1-scaled

Folytatjuk a Közlekedéstudományi Intézet Légiközlekedési Kutatóközpontja szakértői, Dr. Pusztai Máté és Dr. Sándor Zsolt cikksorozatát.

Június 24-ikén jelent meg a sajtóközlemény az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének (EASA) honlapján arról, hogy a Volocopter VC200-2  részére – elsőként Európában – úgynevezett design verification reportot (DVR) állítottak ki. Ezt magyarul tervezésigazolási jelentésnek lehet hívni, amelyet EASA állít ki egy tanúsítási folyamat végén. A folyamat során az EASA a drón tervezésével kapcsolatos operatív biztonsági célokat veszi górcső alá, és megvizsgálja, hogy azok a gyártó vagy üzembentartó által benyújtott dokumentumok alapján kellő megalapozottsággal biztosítják-e a felmerülő kockázatok csökkentését.

Az EASA komoly sikerként és az európai drónipar szempontjából kiemelkedő eseményként tálalta az első DVR kiadását. Patrick Ky, az EASA igazgatója szerint a DVR lesz a nyerő koncepció az iparági szereplők számára középtávon. És bár az érintett típust légitaxinak szánja a gyártója, a funkció kihasználására, és az utasszállításra még várni kell, hiszen a DVR erre nem ad lehetőséget.

A DVR egy, az EASA által kreált tanúsítási forma, ami a hobbi drónoknak kötelező CE-jelölés és az engedélyköteles műveleti kategóriába sorolt tanúsításköteles drónoknak előírt típus- és légialkalmassági tanúsítvány között képez egyfajta hidat a közepes kockázati színtű (SAIL III és IV) speciális műveletek esetében. A lényege ennek a dokumentumnak az, hogy a gyártó kezdeményezte eljárásban az EASA meghatározott műveleti körülményekre vonatkozóan – és nem általánosságban – ad ki tanúsítást, helyesebben igazolást a drón – vagy egyes alrendszerei – megfelelő működéséről.

(fotók: Volocopter)

A DVR szerepe a tagállami hatóság által lefolytatott engedélyeztetés során kerül előtérbe. Ha ugyanis egy művelet közepes kockázati szintet ér el, az üzembentartó által tett kockázatcsökkentő intézkedések hatékonyságát, így a drón megfelelő műszaki állapotát harmadik fél általi tanúsítással kell bizonyítani. Egy igazolást, mint az – egyébként több tízezer EUR-ba kerülő – DVR, pedig minden tagállami hatóságnak el kell fogadni, amikor a műveleti engedélyhez, vagy könnyű UAS üzembentartói tanúsítványhoz kapcsolódó engedélyezési eljárást lefolytatja.

Gyenge pontja ugyanakkor, hogy – mivel uniós jogszabály nem rendezi a DVR jogi státuszát és kötelező erejét – a tagállami hatóság döntésén múlik, hogy kéri ennek a dokumentumnak a beszerzését, helyesebben olyan drón használatát, amelyre a gyártó kért ilyet, vagy másfajta igazolást is elfogad. Azaz, a tagállamokat és az üzembentartókat sem kényszeríti semmi arra, hogy egységes álláspontot foglaljanak el az adott kérdésben.

A másik hibája ennek az igazolásnak, hogy nem mentesíti az üzembentartót a művelet egyéb részeivel kapcsolatos kockázatcsökkentő intézkedések hatékonyságának megfelelő szintű igazolása alól, azaz az engedélyezési folyamatot nem gyorsítja vagy egyszerűsíti érdemben, hiszen csak meghatározott műszaki területekre és műveleti körülményekre irányadó. Erre maga az EASA is utal, amikor azt írja közleményében: „Volocopter applied on May 31, 2021 for the design verification of its enhanced containment function for the VC200-2”. Tehát az érintett drónnak nem az egészét, hanem csak egy, a légtérsértést megakadályozó rendszerét fedi le a kiadott igazolás. Ez a funkció hivatott azt szolgálni, hogy a drón mindig a számára kijelölt műveleti légtérben marad, és azt nem hagyja el, vagy ha ez megtörténne, akkor a védelmi eljárások aktiválásával (pl. vészleszállással, vagy az utolsó helyes koordinátára való visszatéréssel) a légtérsértést – azt, hogy egy másik, nem a drónhasználatra kijelölt légtérbe kerülne az eszköz – megakadályozzák.

Kiemelendő, hogy a jelenlegi DVR által lefedett funkció csupán egy azon összesen tizenhárom funkció közül, amelyeket a tervezéshez kapcsolódó operatív biztonsági célok esetén a tervezésigazolási eljárás során az EASA vizsgálhat.

Többek között, ezért látható a bemutató felvételeken az, hogy az utasszállításra tervezett drón továbbra is utasok nélkül repül. Az utasok szállításához ugyanis a DVR kevés, az (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendelet (Rendelet) 40. cikke értelmében ehhez típusalkalmassági tanúsításra lenne szükség.

Ráadásul, szemben a típusalkalmassági tanúsítvánnyal, a DVR kizárólag az Európai Unióban használható fel, azon kívül, például az Egyesült Államokban, nem.

A DVR kitalálása a hobbi és az utasszállító drónok nagyon eltérő tanúsítási formái közötti szakadék áthidalására érthető lépés volt az EASA részéről, és a sajtóközlemény alapján nagyon gyorsan (kevesebb, mint egy hónap alatt) beszerezhető, de bevezetésének fentebb bemutatott körülményei megkérdőjelezik a hatékonyságát. Hosszabb távon célszerű lenne a DVR-t beemelni a rendeletbe, ezzel biztosítva a kikényszeríthetőségét és az egységes hatósági hozzáállást.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Repülés Légiközlekedés

ITA helyett megint Alitalia?

iho/repülés   ·   2022.01.24. 09:00

Az arculatot a cég tavaly megvette, de az Unió az állami beavatkozást ahhoz kötötte, hogy az új cég ne legyen a régi... Tárgyalások a Lufthansa csoporttal a légitársaság negyven százalékáról.