Orosz elnöki tiltás: pénzhiány kontra repülésbiztonság

Mint hírül adtuk, június 20-án, Petrozavodszkban rossz időjárási körülmények között, a típus minimuma alatti látási viszonyok mellett kísérelt meg leszállást a RusAir Tu-134A repülőgépe. A gép lezuhant, 47-en életüket veszítették. Az esemény után Dmitrij Medvegyev orosz elnök szinte azonnal bejelentette, hogy a típust rövid határidőn belül kitiltják az orosz légtérből.

Hasonlóan járt az An-24RV turboprop utasszállító típus is, melynek a politikai kegyelemdöfést a július 18-i kényszerleszállás adta meg. Az Ob folyóra égő hajtóművel leszállt repülőgépen heten veszítették életüket – s a legfelsőbb politikai vezetés itt is a típus eltüntetését látja a megfelelő útnak a további katasztrófák megelőzésére.

A legfelső szintű döntések az érintettek körében viszont komoly riadalmat és zavart keltettek. Az ilyen típusú repülőgépek jelentik ugyanis több száz kisebb orosz település számára az egyetlen kapcsolatot a külvilággal. A főleg a ritkábban lakott, Uralon túli, jellemzően szibériai vidékeken a helyközi repülés nélkül megállna az élet. Az ilyen, rövid hatótávolságú, sok fel- és leszállással járó repüléshez viszont strapabíró, erős szerkezetű repülőgépek szükségesek. Főleg úgy, hogy a repülőterek kiépítettsége, a pályák hossza, szélessége és felületének minősége gyakran igencsak sok kívánnivalót hagy maga után. Ehhez valóban „acélból épült”, erős szerkezetű, így nagyobb saját tömegű repülőgépekre van szükség. Az itteni igényeknek sok új modern típus sem felel meg, dehát modern típusokra amúgy sincs pénze a kisebb, regionális légitársaságoknak.

Természetesen elméletileg járható út az is, hogy a már meglévő repülőgépeket, a gyakran több évtizede repülő Tu-134-eseket, An-24-eseket építik át és látják el a modern repülésbiztonságnak megfelelő fedélzeti rendszerekkel, így TCAS autonóm, ütközést elkerülő jelzőrendszerrel és GPWS földközelség-jelzővel: ez azonban irdatlan kiadást jelentene (egyetlen An-24-es esetében 350 ezer dollárt). A Moscow Times szerint az új műszerek ára magasabb, mint magának a repülőgépnek az értéke, amelyre felszerelnék! Mindeközben a szibériai járatok 90 százalékát stratpabíró, de elavult gépekkel teljesítik.

Ráadásul a Tu-134-es balesete nemcsak a gépek, hanem a repterek műszerezettségének hiányosságait is jelzi, vagyis addig nem lesz biztonságos légiközlekedés, amíg a legnagyobb városok mellett a kisebb célpontok reptereit fel nem szerelik megfelelő műszeres leszállító berendezésekkel, ILS-sel, különös tekintettel a rendszerint különösen rossz meteorológiai viszonyokra. Az ilyen beruházás viszont már nem a légitársaság, hanem rendszerint a repteret tulajdonló orosz állam feladata lenne, a roppant szűkös költségvetési keretekből.

 

A plusz beruházások ráadásul alaposan megdrágítanák a repülőjegyek árát, így erősen lecsökkenne a fizetőképes utasok száma. Ez nem kevés repülőgépet érintene, januárig a Tu-134, az An-24, a Jak-40/42 és a veterán An-2-esek, illetve a Mi-8 helikopterek felműszerezésének kellene megtörténnie. Fura mozzanata a történéseknek, hogy míg Putyin miniszterelnök is keményen követeli a repülésbiztonság javítását, közben ő maga drágállotta nyilvánosan a szibériai légiközlekedést - legutóbbi szibériai autós túráján.

Nem véletlen, hogy a politikusi szavaknak a Közlekedési Minisztérium igyekszik ellenállni: a jelenlegi állás szerint csak a menetrend szerint közlekedő An-24-sekre vonatkozik a kivonás, a charterjáratokra már nem, melyek az Urál hegységtől keletre a forgalom zömét jelentik.

Arról is illik beszélni, hogy a Szmolenszk mellett tavaly lezuhant Tu-154-es lengyel kormánygép minden modern eszközzel rendelkezett, mégis katasztrófát szenvedett. A Moscow Times cikke a képzés és a repülési fegyelem problémáira is utal.