Európai légiközlekedés: az optimista forgatókönyv is pesszimista

Eurocontrol adatok visszaeső forgalomról, hiányzó utasokról és több, mint négyezer félreállított repülőgépről. A léginavigációs szolgáltatók halasztott bevételei.

A léginavigációs szervezet az európai iparág egészéről gyűjtött és dolgozott fel teljes évi adatokat, amelyek alapján kirajzolódik a járvány okozta helyzet a maga eléggé döbbenetes valóságában. A légitársaságok, repülőterek és léginavigációs szolgáltatók együttes vesztesége 2020-ban 56 milliárd 200 millió euró volt, a hiányzó utasok száma 2019-hez képest 1 milliárd 700 millió, az elmaradt járatoké 6 millió 100 ezer, ami 55 százalékos mínusz.

Az Európában üzemeltetett 8048 közforgalmi repülőgép ötvenegy százaléka, 4118 vesztegel most is a repterek betonjain, az európai A380-asok és B747-esek visszatérése a forgalomba a legtöbb esetben több, mint kétséges (bár sok óriásgép kivonását csak felgyorsította a járvány). A legtöbb leállított példány – 132 – Madrid Barajas repülőterén várja sorsának alakulását. Az időlegesen vagy végleg kivont gépek többsége természetesen keskenytörzsű: 1994, az óriásgépek közül 196, a más szélestörzsűek közül 425 és a regionális utasszállítókból 370 várakozik lekonzerválva.

Az iparág közvetlenül 191 ezer állást veszített az elmúlt évben (nyilván ennek sokszorosa a járulékos leépítés a légiközlekedéssel kapcsolatos más ágazatokból). A légitársaságok 45 és 67 százalék közötti arányban repültek kevesebb járatot, a legsúlyosabb az Eurowings és a Norwegian visszaesése volt, ezek a társaságok erőlistáján is lejjebb kerültek, a Wizz viszont, amely az elsők egyikeként indította újra a tavaszi járványhullám után a tevékenységét, a 2019-es tizenharmadik helyezéséről a kilencedikre kapaszkodott. Érdekes, hogy két török légitársaság is javított – nem a helyzetén, hanem az európai helyezésén, a Pegasus és a Turkish, az elemzés szerint elsősorban az országon belüli repülési igények révén.

Az megintcsak fontos jellemzője a történteknek, hogy a legkevésbé a tisztán teherszállítással foglalkozó légitársaságokat érintette az általános visszaesés, ebben a szegmensben csak egy százalék 2019-hez képest, miközben a low-costok mínusza hatvanhárom, a hagyományos társaságoké hatvan százalék volt. Érdekes adat, hogy miközben az észak-amerikai társaságokat gyakorlatilag a belső forgalom tartotta életben, addig Európában az országok a maguk külön-külön zárlataival a kontinens forgalmának több, mint felét blokkolták.

Az európai irányító szervezet a léginavigációs szolgáltató ágazat veszteségét viszonylag enyheként kezeli, azt olvashatjuk az anyagban ugyanis, hogy a kiesés 4 milliárd 900 millió euró, aminek túlnyomó részét az évtized hátralévő időszakában a légtérfelhasználók nagyrészt kipótolják, így a nettó veszteség csak 400 millió euró. Hogy értsük ezeket a számokat, érdemes ideidézni a HungaroControl vezérigazgatójának nyilatkozatát december utolsó napjaiból a halasztott fizetések dolgában: Szepessy Kornél ugyanis épp azért kárhoztatja az Eurocontrol korábbi, a magyar ellenszavazat ellenére hozott döntését, mert annak értelmében a légitársaságok 7-13 hónapos haladékot kaptak a tartozások kifizetésére a léginavigációs szolgáltatók felé.   

Végül a jövő. Három szcenáriót állított fel most kiadott dokumentumában az Eurocontrol: a legoptimistább szerint, amely feltételezi a vakcinák széleskörű használatát és a járvány kifutását az idei nyárra, csak 2024-re jósolná a 2019-es forgalmi szinthez a visszajutást, a legpesszimistább ugyanezt 2029-re várja. A legvalószínűbb az Eurocontrol szakértői szerint a kettő között vázolt forgatókönyv, amely a 2019-es állapotokhoz való visszatérést 2026-ra teszi, és nem feltételezi, hogy a Covid járvány már idén visszavonul.