Felderítő Phantomok búcsúja a szolgálattól

2017. május 5-én kivonták Európa utolsó felderítő RF-4 Phantom II. századát. A Görög Légierő (Polemi ki Aeroporia) 348. harcászati felderítőszázada (a Szemek) 1953-ban alakult Elefsina repülőterén. Az egység légcsavaros Curtiss SB2C Helldiver zuhanóbombázóit váltották fel a sugárhajtású Republic F-84 Thunderjet vadászbombázókkal. A hagyományos vadászbombázókból álló egység repülőgépeinek orr-részébe építették, amerikai tervek alapján, a gépágyúk és lőszerek helyére a felderítő kamerákat.

Az átépítéssel létrejött a Görög Légierő új képessége a harcászati légifelderítés. Egy évvel megalakulásuk utána Larisszába települtek át a 110. harcászati ezredbe. Az áttelepüléssel egy időben, megalakították az Egyesített Fotófelderítő Központot, hiszen a felvételeket ki is kellett értékelni.

1956. augusztusban újabb RF-84 Thunderjet repülőgépek értekeztek, amelyek már eredetileg is felderítőnek készültek az orrészbe épített három kamerával. A felderítőgépek a kamerák mellé beszerelt négy darab 0,5-ös Browning nehézgéppuskával légiharcra is alkalmasak voltak.

A század történetében 1978 hozott fordulópontot. Megkezdődött a típusátképzésük az RF-4E Phantom II. felderítő repülőgépekre. A görögök hosszabb ideig együtt használták a két típust, az RF-84-eseket csak 1991-ben vonták ki a század állományából. A néhány repülőgépből álló, eredetileg az Egyesült Államokból származó RF-4E-es flottát azonban három év alatt elvesztették különféle balesetek következtében. 1990-ban azonban a Görög Légierő a Luftwaffe állományából kivont RF-4E repülőgépekkel pótolta veszteségeit, és teljesen feltöltötte felderítő kapacitását. A németek az AG-51 Lechfeldi ezred a Phantomjait, a Panavia Tornadó felderítő és elektronikai lefogó változatával váltották fel.

A 27 RF-4-ből húsz került Larisszába, hét pedig alkatrész-utánpótlás volt. A német repülőgépek eredetileg nem rendelkeztek lokátor besugárzásjelzővel, viszont az amerikai RF-4-gyel ellentétben, amely fegyvertelen változat volt, különféle bombák és AGM65 Maverick rakéták hordozására is alkalmassá tették őket. Később, a görög modernizáció után AIM-9L Sidwindwer rakétákat is hordozhattak.

A fegyveres kapacitás azonban másodlagos volt, a fő feladata a stratégiai felderítés lett. A kamerákkal körülbelül hetven kilométerre tudtak belátni a török területekre. A törökök RF-4 Phantomjai azonban szintén ugyanilyen képességgel rendelkeztek, tehát megvolt a NATO déli részén a status quo a „baráti” államok között is. A görög RF-4 esek az orosz flotta hadmozdulatait is figyelemmel kísérték. A szírek 2012-ben (valószínűsíthetően orosz tanácsadók által kezelt) Pantsir közel-légvédelmi komplexummal lelőttek egy török RF-4-est. Később 2016-ban újabb két török RF-4 került veszteséglistára. A török légierő még 2016-ban szinte azonnal kivonta a típust légierejéből.

A görög légierő RF-4 gépei sem voltak erejük teljében. A szinte állandó használat ette a pótalkatrészeket, valamint viszonylag magas 16 ezer 350 euró/repült óra üzemeltetési költségük kétszerese volt a F16C-k 6019 euró/órás üzemeltetési költségeinek.

A 2004-es görögországi olimpia után a lejtmenetbe majd csődbe lévő görög gazdaság állapota a hadikiadásokat is károsan befolyásolja. A tervek szerint Goodrich DB-110 felderítő konténerrel pótolták volna a RF-4-es képességeit. Eddig kettőt szereztek be F-16 vadászbombázóiknak, azonban viszonylagosan magas áruk miatt valószínűleg nem tudnak többet rendszerbe állítani.  Fentiek miatt valószínűleg olcsóbb UAV-okkal pótolják részben a felderítő képességeket.

A kivonásra három repülőképes RF-4E-t tudott még a század kiállítani. Ebből az egyik felderítő, a német AG-51-nél szintén díszfestéssel repült a kivonási ünnepségen. A görögök spotternappal tették emlékezetessé a kivonást, és másnap a nyilvánosság előtt búcsúztatták az RF-4 változatot. A F-4 vadászbombázóként még évekig fog szolgálatban állni a Hellén Légierőnél. A pénteki kivonási ünnepségen a légierő parancsnokának beszéde mellett, a görögkeleti egyház pópái is megáldották a hajózókat és műszaki állományt, és egy perces néma tiszteletadással emlékeztünk a típuson elhunyt hajózókra.

Az RF-4-esek hármas kötelékét egy F-16C és egy Mirage2000 kísérte, majd a Texan II-vel repülő Deadalus és az F-16C-vel repülő Zeusz demók bemutatója következett. Az ünnepség végén fotókiállításon lehetett az RF-4 életútját és a század történetét megtekinteni. Megjelent egy nagyon szép kötet szintén a századról, valamint patchek, kitűzök és más emléktárgyak is megvásárolhatóak voltak.  A bázisról való távozás előtt még meg lehetett simogatni az öreg Phantomot, fotózkodni Spooky-val, az F-4 kabala figurájával.

Ilyenkor mindig szívszorító, visszagondolni a dicstelenül kidobott magyar MiG-29-esek történetére, kivonásuk és az elmaradt ünnepség körülményeire.

* * *