Fiatalos társaság volt, fiatalon búcsúzik a Joon

Fiatalos, lendületes – ilyen és hasonló jelzők kísérték az Air France/KLM csoport új légitársaságának 2017-es megjelenését, csakúgy, mint tavaly október végi budapesti indulását. Nos, egy újszülött korai halála igen szomorú esemény, de a légiközlekedési piac ma nagyon kegyetlen, az viszont az anyacég javára írandó, hogy fiatalos lendülettel reagált a realitásokra. A jelek szerint – bár konkrét adatokat sehol nem lehet találni – a Joon nem váltotta be a hozzá fűződő reményeket, hogy vegyes kínálatával teszi vonzóbbá az Air France rövidebb távú járatait, legfőképp a kibővített economy-osztályon repülő fiataloknak.

Kezdjük azzal, hogy a maga módján az Air France közleménye sajtótörténeti ritkaság, amennyiben a dokumentum címe szerint, és első felében, a társaság kabinszemélyzete és a vezetés közti megállapodásról szól. Csak ezután derül ki fokról fokra, hogy közben az anyacég beindította a „projektjét a Joon jövőjéről”, ami „az alkalmazottak és a repülőgépek integrálását” jelenti az Air France kötelékébe. Az a mondat pedig a későbbiekben – miszerint a már eladott járatokat továbbra is a Joon hajtja végre a projekt lezárásáig, utána átveszi az Air France – egyértelműen a Joon végéről szól, és a nemzetközi repülősajtó ezt világosan így is értelmezi.

Valójában nem integrálásról, hanem legalábbis a flotta és a járatok többsége esetében visszaintegrálásról van szó az anyacéghez, hiszen a Joon az Air France keskenytörzsű Airbusaival dolgozik. A vonzó külsőségek, a valóban csinos formaruhák és a fiatalokra kihegyezett elektronikus szórakoztató rendszer mellett ezek a gépek annyiban alakultak át, hogy az olcsóbb jegyeket kereső fiatalok kedvéért megnövelték az economy-osztályt a prémium-ülések kárára, feltehető, hogy ily módon növekedhetett a Budapest és Párizs közötti kapacitás is tizenhat százalékkal, ahogy ez a járatnyitón elhangzott. Az izgalmas kérdés, hogy az Air France-hoz visszatérő gépek – miután az anyacég színeit visszakapják – megtartják-e ezt az elrendezést.

A társaság elsősorban üdülőhelyi vonalaktól remélte a felfutást, de a budapestivel párhuzamos nyitások – Madrid, Prága, Stockholm és Manchester – azt az üzleti modellt engedték sejtetni, mint amit más nagy európai társaságok is alkalmaznak, amikor a gazdaságosan nehezen fenntartható, rövid, kontinensen belüli vonalakat féldiszkont-modellben üzemeltetik, egy járaton egyszerre kínálva prémium-kiszolgálást, illetve olcsó, diszkonthelyeket. Mindeközben a hírek szerint a személyzetek „a diszkont-modellnek megfelelő” javadalmazásban részesülnek.

Az anyacég közleménye úgy fogalmaz, hogy „a brandek pluralitása a piacon túl sok komplexitást hozott, és sajnálatos módon csökkentette az Air France-brand erejét”. Az sem a jó hírek közé tartozik a csoport számára, hogy a friss összesítés szerint az utasok száma és az utaskilométerek tekintetében az Air France/KLM Európában – ha csak néhány tized százalékkal is –  tizennégy évnyi elsőség után most a Lufthansa-csoport mögé a második helyre szorult.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!