Fokozott lézerveszély, elképesztően sok incidens

Az FAA tanácsai: takard ki akár a géppel a fényforrást, ne dörzsöld a szemed, azonnal jelentsd, hol történt a lézerezés.

Ki tudja miért, talán mert sokan kellett, hogy otthon unatkozzanak, és nem találtak ennél értelmesebb elfoglaltságot a járvány alatt: az amerikai szövetségi légügyi hatóság a csökkent forgalom ellenére minden eddiginél több, 9723 jelentést regisztrált repülőgépek elleni lézerezésről 2021-ben, az Egyesült Államokban. Ami tényleg döbbenetes, az esetszám 41 százalékkal magasabb, mint 2020-ban.

Portálunk is gyakran foglalkozott ezzel az elképesztően ostoba és veszélyes „játékkal”, amely már olyan jelentős problémává nőtte ki magát, hogy a HungaroControl is foglalkozott vele, az Eurocontrol külön konferenciát szervezett a kockázatos jelenségről. Az FAA mostani adatai azt jelzik, hogy az eddigi intézkedéseknek nincs igazán hatása, sem az elriasztónak szánt büntetési tételeknek, az esetenkénti 11 ezer dollártól az elzárással, sőt, börtönnel járó ítéleteikig, sem annak a felvilágosító kampánynak, amit a szövetségi adminisztráció indított a lakosság számára arról, mit, hány emberéletet tesz kockára akár, aki egy alacsonyan repülő gép pilótafülkéjét célozza a lézerrel.

Eddig katasztrófa nem történt lézerezés miatt, de többször volt, hogy egy járatot teljesítő gép vissza kellett, hogy forduljon, mert egyik pilótája átmenetileg elvesztette a látását, illetve akadtak életre szóló szemsérülések is.

Az FAA alapos brossurát állított össze különféle jótanácsokkal, amelyek egy része arról szól, hogy eleve érdemes előre felkészülni az incidensre, különösen, ha olyan környezetre számíthat a pilóta a célrepülőtér közelében, ahol viszonylag sűrű a lézerezés.

A legfontosabb az azonnali reakció, akár egy átstartolás, és emelkedés biztonságos magasságba, ahol a pilóta látása jobb esetben helyreáll, és a gép az irányítás segítségével ismét felkészülhet a leszállásra. Ha kell, magát a repülőgépet kell bizonyos manőverekkel védőpajzsként használni, fordulóval vagy emelkedéssel „kitakarni” a lézerfényt.

Lehetőség szerint ilyenkor azonnal jelezni kell az incidens pontos helyét, hátha a földön lévő hatóságiak be tudják azonosítani és esetleg őrizetbe tudják venni az elkövetőt, aminek nem csak az a lényege, hogy megbüntessék az illetőt, hanem hogy elejét vegyék a további incidenseknek. Az alapos jelentést persze leszállás után kell elkészíteni.

Az ilyen „kockázatos” zónák megközelítésekor a nemrepülő pilóta – „non-flying pilot” – legyen elkészülve arra, hogy bármikor át kell, hogy vegye a gép irányítását. Mindig legyen a repülési helyzetnek megfelelően konfigurálva a gép – ami persze alapkövetelmény – és számoljanak annak esélyével, hogy robotpilótával folytassák a megközelítést.

Adott pillanatban meg lehet próbálni kézzel is kitakarni a fényt, a pilótafülke és a műszerfal világítását pedig maximumra kapcsolni. Figyelmeztetni kell a másik pilótát is, nehogy belenézzen a lézerfénybe. Ha „szembekapja” valaki a fényt, ne dörzsölje a szemét, mert az további sérüléseket okozhat, viszont ha leszállás után sem érzi a látását tökéletesnek és fáj a szeme, mindenképp forduljon orvoshoz.

Érdekes tanács: alaposan meg kell tisztítani a szélvédőt, mert, ha koszos, akkor a lézerfény megtörik és az egész pilótafülkét elborítja. A kisgépes, egyedül repülők és a különösen sokat támadott helikopterpilóták számára ajánlják, ami persze amúgy is lényeges, hogy a gép minden repülési szakaszban legyen tökéletesen kitrimmelve, ami annyit jelent, hogy ha a repülőgépvezetőt el is vakítják egy időre, a gép akkor is megtartja az adott helyzetét a kritikus másodpercekre.