Hetek kérdése az Etihad-Alitalia frigy

Az Abu Dhabi székhelyű légitársaság néhány napja megküldte a maga javaslatait az Alitalia részleges átvételének feltételeiről és részleteiről a veszteséges olasz légitársaság vezetésének, amelynek igazgatótanácsa jóváhagyta az abban foglaltakat, és felhatalmazta az elnököt és a vezérigazgatót a tárgyalások folytatására a végső megegyezésig, hangzik a most kiadott közlemény.

Mint arról már korábban beszámoltunk, az Öböl-menti nagy hármas egyike intenzív terjeszkedési kampányt indított be Európában, ami közben a kontinens nagy légitársaságainak heves ellenállását váltotta ki, és maga az Európai Bizottság is vizsgálatot indított többek közt az Air Berlinben és az Air Serbiában betöltött szerepéről.

Az Etihad a német társaságban 29,2 százalékot birtokol, amit 49-re akar emelni, mint ahogy az Air Serbia tulajdonából már most 49 százalékkal részesedik. A svájci Darwin Airlines ma már Etihad Regional néven működik, és noha Svájc nem tagja az Uniónak, de az EU és az alpesi ország közötti megállapodás gyakorlatilag kiterjeszti az uniós szabályozást Svájcra is. A tulajdonrészt itt egy brüsszeli információ szerint a társaság úgy oldotta meg, hogy emberei svájci útlevéllel a zsebükben ülnek a cég igazgatótanácsában.

Az Alitalia-féle frigyet ellenző kórus, élén a Lufthansával, elsősorban szintén azt emeli ki, hogy az Etihad, függetlenül attól, hogy papíron mennyit birtokol majd a társasági tulajdonból, gyakorlatilag átveszi a vezetést, ami egyben annyit is jelent, hogy az Alitalia ismét állami cég irányítása alá kerül, és a visszaállamosítás, pláne egy EU-n kívüli ország részéről, megint csak ütközik a szabályokkal.

Az érdekes az, amit a mostani lépésekről beszámoló portálok kiemelnek, hogy változatlanul nem tudni, mekkora tulajdonrészt tartalmaz az Alitalia részvényállományából a most mindkét partner részéről jóváhagyott terv. Ezt ugyanis nem hozták nyilvánosságra, csak annyit, hogy a tranzakció mindenben megfelel az Unió szabályainak, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy ebben az esetben is 49 százalék lehet az arány: ennél kisebb vagyonrész bevásárlása még nem hoz annyi tőkét, hogy az Alitalia talpra álljon, ennél kevesebb pedig nyilván az Etihad számára nem lenne elég vonzó. Mindenesetre a tervezett összeg a portálok szerint 560 millió euró lehet.

A Flightglobal az Etihad terjeszkedési politikáját elemezve arra emlékeztet, hogy az Öböl-triónak az Emirates és a Qatar mögött ez a legkisebb légitársasága, és vezére, James Hogan sűrűn mondogatta korábban, hogy ahhoz, hogy a legjobb legyen, nem kell a legnagyobbnak lennie. Azonban nyilván az előállt versenyhelyzet ezt a céget is rákényszerítette a növekedésre, amit viszont nem annyira a saját flotta hatalmas növelésével („csak” 88 gépe van jelenleg) a társaságnak, szemben a másik kettő több százas flottájával), hanem a partnerségi kapcsolatok kiépítésével, illetve a partnerekbe való befektetéssel remél.

Ennek jegyében építették ki Abu Dhabiban a hub-ot, a forgalmi csomópontot, amit, hasonlóképp, mint a versenytársak, elsősorban az Európa és Ázsia illetve Ausztrália közti forgalom forgószínpadának szán. Az Air Berlinben szerzett tulajdonrész ennek fontos lépése, hiszen Európa felől a legnagyobb mértékben Németország garantálja az utasokat kelet felé. Ugyancsak ennek a hálózatnak a része az a rengeteg codeshare megállapodás, amit különféle európai társaságokkal kötött a cég, az Air France-tól a Brusselsig, a CSA-tól az Aer Lingusig.

A taktika jól látható Svájc esetében: a Darwinban vett tulajdonrész után a következő lépés épp ezekben a napokban, június 2-án az Abu Dhabi és Zürich közötti napi közvetlen járat beindítása volt, amelyhez nyilván az Etihad Regional ráhordása tölti a gépeket. Októberben az Air Berlin a duplájára emeli a német főváros és a közel-keleti hub közti járatszámokat.

Ez a taktika magyarázza, hogy ellentétben például a Qatarral, amely tavaly „beadta a derekát”, az Etihad változatlanul távol tartja magát a nagy légitársasági szövetségektől. Az ok Hogan szerint egyszerű: ez adja a szabad választás lehetőségé a bármilyen alkalmas társasággal köthető codeshare megállapodásokra, amelyek száma az Etihad esetében most már 47-re emelkedett. Az igazi üzlet, az igazi terjeszkedés viszont ennek a stratégiának a részeként valóban a tulajdonlás lenne, és ezért annyira fontos az Alitalia-féle tranzakció, amely az Air Berlin után a második igazán nagy, meghatározó jellegű európai légitársaság megszerzését jelentheti.

A helyzet az Alitalia vezetése számára közben egyenesen kritikus, hiszen azzal a nehezen megoldható feladattal szembesülnek, hogy miközben eladják a cégük nagy részét és a más partnerekkel történt hasonló akvizíció ismeretében ezzel gyakorlatilag lemondanak a vezetéséről, közben el kell hitetniük az erre érzékeny olasz közvéleménnyel, hogy az Alitalia mégis olasz és nemzeti légitársaság marad.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!