MiG-25 Foxbat az Amerikai Légierő Nemzeti Múzeumában

A nagy sebességű elfogó vadászrepülőgépet az iraki légierő ásta el 2003 júliusában a sivatag homokjába, így került amerikai kézre.

Az Ohio állambeli Dayton Wright-Patterson Légibázisán található Amerikai Légierő Nemzeti Múzeuma (National Museum of the U.S. Air Force, NMUSAF) a közelmúltban jelentette be, hogy restaurálása után kiállítják az Egyesült Államokban található egyetlen Mikojan-Gurevics MiG-25 (NATO kódnév: Foxbat) elfogóvadászt. Bár a múzeum a „kormányzati előírások hiánya miatt” ideiglenesen zárva tart, a katonai repülés iránti rajongók már vágják a centit, és hamarosan megtekinthetik a világ egyik leggyorsabb vadászrepülőgépét.

A típust még a Szovjetunióban fejlesztették ki a múlt század hatvanas éveinek a derekán, válaszul az Egyesült Államok szuperszonikusai, az SR–71 Blackbird stratégiai felderítő, illetve a végül sorozatgyártásba nem vett XB–70 Valkyrie nehézbombázó elfogására. A felderítő változatú prototípust 1964. március 6-án emelkedett először a levegőbe, majd az év második felében következett az elfogóvadász első repülése is.

Az idők során a különféle prototípusokat magassági és sebességi rekordkísérletek céljaira alakították át, majd 1976 után, amikor egy szovjet pilóta a Foxbatjával Japánba repült (ahol az amerikai szakemberek tanulmányozás céljából teljesen szétszedték, és majd csak ezt követően szolgáltatták vissza a Szovjetuniónak…), áttervezték a típus elektronikáját is.

Az idők során a MiG-25-ösökből 1190 épült, és jóllehet, a harcigép a két Tumanszkij R–15B–300 típusú utánégetős, gázturbinás, alacsony élettartamú sugárhajtómű segítségével akár a 3,2 Mach sebességet is elérte, ez azonban exponenciálisan emésztette fel a repülőgép üzemanyagát, ezért üzemi végsebességét általában 2,83 Mach-ra korlátozták. Ezenkívül a repülőgépet a könnyebb és hőálló titán helyett nikkel-acél ötvözetből készítették, a szegecselését nem túl magas színvonalon, kézzel végezték. Bár egyszerűsége miatt ez a technológia olcsóbbá tette a 25-öst, jelentős súlya miatt a gép alkalmatlan volt légiharcra. De nem is erre tervezték, nagy hatótávolságú bevetésekre vagy felderítésre használták. Ettől függetlenül egy Foxbat érte el az  iraki légierő egyetlen légi győzelmét az 1991-es Öbölháborúban, amikor is a MiG egy nagy hatótávolságú légiharc-rakétával leszedett egy amerikai F/A–18 Hornet vadászbombázót.

Az NMUSAF 020657 oldalszámú, együléses felderítő MiG-25-ösét annak idején a Szovjetunió exportálta Irakba. A 2003-as iraki invázió során, amikor az amerikai erők elfoglalták a Bagdadtól 74 kilométerre nyugatra fekvő Al-Taqaddum légibázist, kissé meghökkenve tapasztalták, az irakiak, hogy megakadályozzák repülőgépeik megsemmisülését, beásták azokat a homokba. A szóban forgó madarat hiányos állapotban lelték fel – nem voltak (és nem is lettek) meg a szárnyai.

Ám még így is ez volt a legjobb állapotnak örvendő iraki MiG-25-ös, ezért a Wright-Patterson légibázisra szállították, majd 2006-ban átvitték a múzeumba, ahol azóta is tárolják. Eredetileg azt tervezték, hogy a ritka, helyrepofozott leletet már október 7-étől megtekintheti a nagyközönség. Ám október 1-jén az Egyesült Államok szövetségi kormánya leállt, és a Kongresszus azóta sem tudott megegyezni a következő költségvetési év finanszírozásáról. Az immáron negyedik hetébe lépett leállás a NMUSAF működésére is befolyással van.

Nyitás: később…