Pilótabravúr és pilótahiba? Vagy a Wilga trükkje?

iho   ·   2016.01.25. 08:45
cim
Pilótabravúrként értékelték az első cikkek azt az eseményt, amely az oroszországi Jaroszlavl városának közelében történt. A környékbeli repülőtérről repülési tervvel induló kisgép pilótája nem sokkal a felszállás után problémát érzékelt a motor működésében, majd a motor végleg leállt.

A repülőgép vezetője úgy döntött, hogy a közeli M-8-as autópályán teszi le a gépet, amely ráadásul úgy sikerült, hogy a Wilga az elválasztó sávon ért földet, nem ütközött a pályán közlekedő járművekkel. Ezt külön javára írták a pilótának, aki a kényszerleszállás során nem szenvedett sérülést.

Az orosz nyelvű beszámolók szerint a gépnek sem esett nagy baja, amit azért a Wilgáról készült felvételek cáfolnak: a gép törzse eltört, a csillagmotor egyszerűen kiszakadt a helyéről és a pilótafülke elülső részével együtt előre bukott. Az első feltételezések szerint a rendkívüli hideggel függött volna össze a motor leállása.

A baleseti vizsgálók természetesen a helyszínen megkezdték az eset körülményeinek felderítését, és ahogy ez ilyenkor kötelező, mintát akartak venni a repülőgép tartályából is, megállapítandó, hogy a repülőbenzin megfelelő minőségű volt-e, nem az okozta-e esetleg a motor leállását, hogy vizes vagy szennyezett volt az üzemanyag.

A vizsgálók azonban, legnagyobb meglepetésükre, nem tudtak mintát venni, annyira nem volt már benzin az üzemanyagtartályban.

Miután a tartályok a leszállás után is sértetlenek maradtak, és egyelőre nem találtak semmiféle más technikai okot az üzemanyag elvesztésére, a hatóságok azt feltételezik, hogy a motor leállásának a kifogyott benzin volt az oka, a benzin gyors kifogyásának pedig az, hogy a pilóta felszállás előtt nem ellenőrizte az üzemanyag mennyiségét, és nem töltötte fel a gépet.

A Wilga és a becsapós üzemanyag-mérő

A lengyel PZL-104 Wilga Magyarországon is jól ismert típus, elsősorban a sportrepülésben használták vontatógépként, illetve ejtőernyősök ugratására, kettőt használt egy ideig a rendőrség is. Az Avia-info repülőgép-adatbázis az első Wilga 1970-ben történt üzembe helyezése óta huszonöt hazai használatban lévő gépről tud, amelyből már csak egy-kettő maradt magyarországi üzemeltetésben, többségüket eladták külföldre A felsorolt gépek közül nyolccal történt súlyos baleset.

Szerkesztőségünk Roszkos Károlyt kérte meg a történtek kommentálására, aki 780 órát repült a típussal, és aki elmondta, hogyan tudja ez a repülőgép adott esetben átverni a pilótáját. A történet ott kezdődik, hogy a Wilga műszerfalán nincs üzemanyag-kijelző... A pilóta a szárnytankból kivezetett kalibrált üvegcső révén győződhet meg a mennyiségről.

Dunakeszin történt, a kilencvenes években, ahogy a magyar pilóta meséli: „Bagoly, Hegedűs László Nimbus 4-esét húztam termikre, Szentendre térségébe. A földön a hangármester, Hámori Misi bácsi azt mondta, 2-3 vontatásra elég üzemanyag van a gépben. A Wilga üzemanyagjelzője két üvegcső, amelyek a közlekedőedények törvénye alapján mutatják, mennyi repülőbenzin van a tankokban. Ezek a pilótafülkéből láthatóak, vagyis, ha beülsz, vizuálisan tudod ellenőrizni.

A gond az, ha nem áll vizszintesen a gép. Ezt elszúrták a lengyelek a tervezésnél: mint azt mi is lepróbáltuk az eset után, ha ferdén áll, akkor ezek a kalibrált üvegcsövek, a pilóta megtévesztésére, akár a többszörösét is tudják mutatni a felhasználható, kifogyasztható mennyiségnek. Esetünkben tartályonként 30–35 litert mutattak, amikor megnéztem.

De a Wilga lejtőn állt. Hossz és kereszttengelye is szöget zárt be a vizszintessel. Nem is túl nagyot. Ha vizszintesen állt volna, akkor a bizottság (saját hatáskörben a MALÉV klubnak lett kiosztva a vizsgálat) megállapítása szerint az üvegcsövek mutatták volna, hogy mindössze 15, maximum 20  liter lehetett a tartályokban együttesen.

Az üzemanyag-ellátás egy összefolyó segitségével egyszerre történik mindkét tartályból. Ezért nem lett esemény, katasztrófa belőle. A vontatás közben a Duna fölött kezdett el rotyogni a motor. Azonnal beszóltam Bagolynak: Oldj le! Leoldott. Mondott pár cifra dolgot még mellé, de tudta, gond van.

Visszafordultam a reptér felé, megnyomtam, ettől a maradék 1-2 liter beömlött az összefolyóba és rotyogva, de átértem a Dunán, a lóversenypályán. Lebegtetéskor azonnal leállt az állásszög miatt. A motor a kigurulásnál már állt.

Én utána mindig egy tiszta bottal néztem meg, kigurulás előtt, a valódi mennyiséget, úgy, hogy levettem a tanksapkákat és beledugtam a botomat. Nagyjából tudtam, hogy 4 centi 15 litert jelent. Az üvegcsövek, ha nem vizszintesen állt a gép, teljesen hülye értékeket mutattak. Akár azt is, hogy nincs benzin, akár azt, hogy sokkal több van a tartályokban.”

A felvételeket nézve Roszkos Károlynak az a véleménye, hogy a pilóta ügyesen hajtotta végre a kényszerleszállást, és a kerekek helyett sítalpakkal szerelt futóval jobb megoldás volt nem próbálkozni azzal, hogy magára a pályára, az aszfaltra tegye le a gépet.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek