Szélturbinák és légiközlekedés: a németek már lépnek

iho/repülés   ·   2022.08.19. 09:00
dvor4

Szűkített védőzóna, 15 kilométer helyett hét, több terület windfarmok építésére.

Ha már a magyar technológiai és ipari miniszter Ankarában, a kormány korábbi gyakorlatával szakítva a szélenergia-szektor beruházásainak engedélyezéséről beszélt – kizárólag egy török hírügynökségnek adott nyilatkozatában – érdemes ideidézni a németek új intézkedéseit a szélerőmű-parkok és a légiközlekedés viszonyáról.

A magyarországi érvényes rendelkezések szerint az ilyen hatalmas áramtermelő propellerek nem állíthatók fel bármely település 12 kilométeres közelségében – nem kellett betiltani, a már meglévő szórványos szélgépek mellett ez eleve lehetetlenné tette a további olyan létesítményeket, amelyek akár egy kisebb település áramellátásába, akár az országos hálózatba táplálnának megújuló energiát.

Németországban, miközben a helyi testületek beleegyezése természetesen szükséges a telepítésekhez, a legszigorúbb előírás az volt, hogy az ilyen erőművek nem épülhetnek a légiközlekedést segítő földi berendezések, navigációs berendezések 15 kilométeres körzetében. A német kormány ugyanakkor erősen számít az orosz energiahordozókról való leválás dolgában a szélerőművekre, ezért a berlini kabinet tárgyalásokba kezdett a német légiforgalmi irányító rendszer gazdájával az ügyről. A Deutsche Flugsicherung (DFS) a jelek szerint a háttérvizsgálatok eredménei nyomán hajlandó volt a módosításra. Augusztus elsejétől három fontos rádiónavigációs berendezés, a DVOR Klasdorf, Gedern és Fulda körzetében a szükséges távolság az interferencia elkerülése érdekében hét kilométerre csökkent le. Ez tehát azt jelenti, hogy a szélerőművek létesítésére ezekben a körzetekben a repülési hatóság hozzájárulásával igen komoly területmennyiség szabadul fel.

A következő hónapok munkája lesz, hogy az ország teljes területén, még az év vége előtt az összes ilyen rádiónavigációs berendezés környékét megvizsgálják, hol oldhatók még meg a tilalmi zónák szűkítése a turbinák telepítésére. A DFS egyébként is intenzíven dolgozik azon, hogy a jelenleg 2600 között erősítse a műholdas navigációs eljárások számát, ami megint feleslegessé teszi földi telepítésű berendezések egy részének használatát. 2002 óta a földi berendezések közül tizenhetet már lebontottak, további húszra vár hasonló sors.

Palkovics László ankarai nyilatkozatában a magyar helyzetről és a szélerőművek telepítéséről nem hangzott el semmiféle konkrétum, pláne nem a légiközlekedést segítő berendezésekkel kapcsolatban. Ami a történet technikai oldalát illeti, valószínűsíthető, hogy körültekintő háttérkutatás révén a probléma ugyanúgy megoldható lesz, mint amikor az európai légiközlekedési partnerek aggodalmait sikerült elhárítani az új, a repülésben használatos frekvenciákhoz közeli tartományokban dolgozó GSM rendszer esetében.

A változásról szóló híradás szerint a német példa nyomán számos más európai országban lehet bővíteni a rádiónavigációs berendezések körüli területeket szélturbinák felállítására, és ezzel is gyorsítható – nem egyszerűen az orosz, hanem általában a fosszilis eredetű energia csökkentése a megújulóhoz képest.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Vasút Repülés Hajózás Nagyvasút Légiközlekedés Belvíz

Brüsszel döntött: 2040-ig el kell készülnie a Budapest–Bukarest NSV-nek

iho.hu   ·   2024.06.17. 11:45

Jóváhagyták a TEN-T transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó új uniós rendeletet, benne a magyar és a román főváros közötti nagy sebességű vasút megépítésére vonatkozó passzust. A döntés végleges, a hálózatot három lépésben fejlesztik tökélyre, a végső határidő 2050.