Az Unión kívülre bonyolultabb repülni
A Lufthansa Budapest és Milánó közötti járatával kapcsolatban fordult hozzánk egy utas, kifogásolva, hogy a közvetlen járat helyett át kellett szállnia. De mint kiderült, olyan egyszeri intézkedésről volt szó, ami sajnos a többi légitársaságnál is bármikor előfordulhat. Járattörlésre (vagy járatok összevonására) általában kereskedelmi vagy technikai okokból kerül sor, de elsősorban a téli menetrendi időszakban: az időjárás is gyakran földre kényszeríti a repülőgépeket. Ezúttal viszont az történt, hogy a német légitársaság közvetlen járat helyett müncheni átszállással juttatta el az utast eredeti célállomására.
Ugyanakkor a Lufthansa vezetősége már idén májusban bejelentette, hogy az idei nyári főszezon végén beszünteti a Lufthansa Italia leányvállalata működését, és bezárja a 2009 februárjában Milánó Malpensa repülőterén megnyitott, Airbus A319-es gépekkel üzemelő bázisát. A Lufthansa Italia első két járata 2009. február 2-án indult el Milánóból Barcelonába és Párizsba. Az új légitársaság március elejétől további járatokat indított az olasz nagyvárosból Brüsszelbe, Budapestre, Bukarestbe és Madridba, a nyári menetrendben pedig London (Heathrow) és Lisszabon bővítette az úti célok számát.
Christoph Franz, a Lufthansa elnök-vezérigazgatója szerint három évvel ezelőtt úgy ítélték meg, hogy a Lufthansa Italia szolgáltatásaira igény lesz, s az utasok visszajelzései később mindezt igazolták is. Az éles piaci verseny és a repülőjegyárak csökkenése miatt azonban napjainkban már nincs létjogosultsága annak, hogy egy külön márkanév alatt, önállóan próbálják erősíteni itteni piaci pozícióikat. A nyári főszezont azonban mindenképpen teljesítik, így októberig változatlan menetrenddel üzemel a Budapest és Milánó közötti járatuk is.
Más a helyzet a Wizz Air esetében, amely 2010 decemberében a törökországi Isztambulba (Sabiha Gökcen repülőtérre), az idei főszezon kezdetétől pedig Antalyába is járatot indított Budapestről. Előbbi esetében azonban érdekes fordulatot vettek az események, mivel az eredetileg menetrend szerintinek szánt járatot – a szükséges engedélyek hiányában – át kellett minősíteni charterré. A problémát az okozta, hogy ez volt az első olyan Wizz Air járat, amely Budapestről egy unión kívüli országba repült, és itt, a „Nyitott Égbolt” elvével ellentétben, már nem elég a két érintett ország légügyi hatóságainak jóváhagyása, hanem a járatindításhoz az államok közötti légügyi egyezmény módosítása is szükséges.
Mindezt a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) munkatársai jelezték a légitársaságnak, tudomásukra hozva azt is, hogy a menetrend szerint isztambuli járatot nem hagyják jóvá. Válaszképpen a Wizz Air úgy döntött, hogy akkor állandó charterként üzemeltetné a járatot.
Tovább bonyolította a helyzetet, hogy a hazánk és Törökország között hatályban lévő, 1968-as kétoldalú légügyi egyezmény értelmében a magyar részről kijelölt, a másik fél által jóváhagyott menetrend szerinti fuvarozó egyelőre a Malév. Ugyanakkor az egyezmény harmadik cikke nem zárja ki a lehetőségét több légiközlekedési vállalat kijelölésének a menetrend szerinti forgalomban.
A török légügyi hatóság főigazgatója ugyancsak hivatalos levélben figyelmeztette a fapados légitársaságot, amennyiben nem hagynak fel a charterként elindult isztambuli járatra történő jegyek közvetlen értékesítésével, jogi lépéseket tesznek. Repülőjegyet ugyanis általában a gépet a légitársaságtól bérlő chartergazda, vagy a vele szerződött partnerek értékesíthetnek, azt a légitársaság közvetlenül nem árusíthat. Kivételt képez az az eset, ha a légitársaság tulajdonát képezi egy utazásszervező cég is (mint például a Malév Air Tours).
A Wizz Air szerint ők az elmúlt hónapokban többször is kérték az illetékes hatóságoktól a menetrend szerinti járatkijelölést, de a kezdeti pozitív visszajelzések ellenére ezt végül nem kapták meg, ezért június 15-től be kellett szüntetniük az isztambuli járat üzemeltetését.
