Tűzoltó Hercules katasztrófája Ausztráliában

Helyi idő szerint déli fél kettőkor történt a katasztrófa, amelynek során Canberrától 130 kilométerre délre megsemmisült a Coulson Aircrane üzemeltetésében dolgozó tűzoltó gép. A háromfőnyi amerikai személyzet életét vesztette. Új-Dél Wales hatóságai vizsgálják a baleset körülményeit, a szemtanúk első beszámolói azt valószínűsítik, hogy a hegyvidéki bozóttüzekkel harcoló C-130-as földnek, esetleg hegyoldalnak ütközött, a becsapódás nagy erejű volt és hatalmas tűzfelhőt generált.

A kanadai családi vállalkozás, a Coulson Aircrane, a különleges légi feladatok széles skálájával foglalkozik, a helikopteres fakitermeléstől a helikopteres vezetéképítésen át a bozót- és erdőtüzek elfojtásáig. Ausztráliában az ottani leányvállalat 2000 óta részese az erdő- és bozóttüzek elleni harcnak, a tavaly november óta pusztító tüzek oltására eddig több, mint hatszáz bevetést repültek a cég gépei, köztük egy erre átépített Boeing 737-es, de most leállították a flottát.

A Richmond bázisról felszállt gép egy négyhajtóműves, légcsavaros-gázturbinás Lockheed C-130-as volt, a teherszállítók egyik legelterjedtebb, legnépszerűbb típusa. Az N134CG lajstromjelű példány 1981-ben az amerikai haditengerészet kötelékében kezdte szolgálatát, majd a NASA használta kísérleti célokra. A Herkyt 1993-ban lekonzerválták, a Coulson 2017-ben vette meg és szerelte fel a tűzoltáshoz szükséges gyorstöltős berendezéssel és tartállyal, amelynek révén a négyezer gallonnyi víz, illetve a tűz elfojtásához szükséges vegyianyag rendkívül gyorsan feltölthető két bevetés között.

A C-130-as régóta használt típusa a tűzoltásnak, átmenetileg akkor került ki ebből a szerepkörből, amikor Kaliforniában az egyik legrégebbi, A-változat egy példányának 2002-ben letört a jobb szárnya, amikor a pilóták a tűzfészek bombázása után elkezdték emelni a gépet. Azóta viszont csak olyan Hercules kap tűzoltóként hatósági engedélyt, amelyen kicserélték a wing-box-ot, vagyis alaposan megerősítették a szárnyak bekötését, szerkezeti csatlakozását a törzshöz.  Vagyis valószínű, hogy a most szerencsétlenül járt C-130-as nem szárnytörés miatt zuhant le, inkább a tűzoltógépek baleseteinek másik, gyakori okát sejthetjük az esemény mögött, a földnek ütközést.

A tűzoltás a repülés egyik legveszélyesebb ágazata. Amint azt 2016-ban egy orosz Il-76-os tűzoltógép szibériai katasztrófája kapcsán megírtuk, a repülések eleve rossz körülmények között zajlanak, épp a tüzek miatt. A látás sokszor minimális, ami miatt az ugyancsak minimális terep fölötti magasságban repülő gépek már sokszor kerültek végveszélybe, különösen hegyvidéki viszonyok között: a füstben többször történt hegynek repülés, illetve volt, amikor a tereppel való ütközés elkerülése miatt kerültek a manőverező gépek veszélybe, mert a szükséges éles fordulóból lecsúszott a repülőgép.

Tegyük hozzá, mennél nagyobb a tűzoltógép, általában annál lomhább: a nagy teljesítmény, a tűzbombázáshoz használható oltóanyag tömege egyben nehézkesebbé teszi a gépek mozgását. Ennek ellenére használnak ebben a kemény munkában óriásgépeket is, például DC-10-eseket. Mint erről is beszámoltunk, a mai globális tűzoltó flotta egyik „sztárja” egy Boeing 747-es, de ez utóbbi rendszerint olyan kisebb, kétmotoros felvezető géppel repül, amely megfelelő műszerezettséggel, infra-berendezésekkel felszerelve biztonságos útvonalon tudja a „bombázót” a tűz fészke fölé vezetni és jelezni a dobás pontos helyét. Nincs jelentés arról, hogy a Coulson C-130-asának volt-e ilyen „előfutója”.

A sokak által szeretett „Herky” a maga kategóriájában eléggé mozgékony, de amint azt a Flightaware követőoldal is mutatja, ez a C-130-as még csak az első rárepülését hajtotta végre, nyilván tele tartállyal. Az is lehetséges, hogy ebből az első dobásból emelkedett ki - esetleg rossz irányba - és ütközött magas terepnek a gép.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!