Úton a Rheingold, az élén nyolcvan pluszos Krokodilok csörtetnek
A négynapos különvonatozást Drezda és Salzburg testvérvárosi kapcsolatának harmincötödik évfordulójára hívta életre az utazásszervező.
Három különleges vonógép, kétszer hatszáz kilométer, megspékelve egy betétjárat nagy osztrák körúttal: a Rheingold expressz csütörtök hajnalban indult, és október 25-én, vasárnap este tér vissza Szászországba. Az út első és visszafelé az utolsó szakaszára a Maertens Reisen a 232 601-es Ludmillát rendelte a vonat élére, különös tekintettel arra a körülményre, hogy az útvonal érchegységi szakasza nincs villamosítva. Az útvonal egyébként a következő: Dresden Neustadt–Chemnitz–Zickau–Nürnberg–München Süd–Freilassing–Salzburg. Nürnbergben a dízel leakadt, és az E94 088-as (német) Krokodil állt a nyolckocsis – étkező-, illetve bár-, panoráma, továbbá személykocsikból álló Rheingold élére. A határra érve az 1943-as építésű Krokodilt testvére, az osztrák 1020.18 váltotta, majd az osztrák szakaszon ez a kitűnő karban lévő gép továbbította a különvonatot, fedélzetén Czakó Istvánnal, az ÖBB alkalmazásában álló mozdonykísérővel.
Az eredeti Rheingold az egykori Reichsbahn luxusvonataként a Rajna kincséről kapta nevét. A legenda (németül Das Rheingold) a germán és skandináv mitológia egyik legismertebb története, amely a határtalan hatalomvágyról, a kapzsiságról és az ezeket sújtó átokról szól. A mítoszt elsősorban Richard Wagner tette világhírűvé A Nibelung gyűrűje című operatetralógiájának első részeként.
Németországban kevés vonat vergődött ehhez fogható hírnévre: 1928 és 1939 között a Német Birodalmi Vasút (DRG) Rheingoldja 819 kilométert tett meg az Északi-tenger melletti Hoek van Hollandtól a svájci Bázelig, a nyári hónapokban pedig még tovább, Luzernig. A páratlan kényelmet és mozgásszabadságot kínáló vonat mindössze 12 óra alatt tette meg az utat Hollandia és Svájc között.
A második világháború után, 1951 májusában indította el újra a Német Szövetségi Vasút (Deutsche Bundesbahn) a Rheingoldot, ami 1962-re már kizárólag első osztályú kocsikból állt, majd 1965-től Trans-Europ-Express (TEE) besorolást kapott. Ettől kezdve egészen az 1987 májusi megszüntetéséig az első osztályú jegy mellett TEE felárat is kellett fizetnie az utasoknak.
Rheingold-szerelvénnyel nem is egy magánvasút-társaság büszkélkedik: a Maertens stokkja az 1962–65 közötti kék-krémszínű festésű korszakot idézi, és akad benne egy amerikai mintára épült üvegkupolás panorámakocsi (dome car/aussichtswagen) is.
Képanyagunk egyelőre meglehetősen szegényes, mivel utasként vonali fotókat nem készíthettünk, de ezt a hiányosságunkat decemberig pótoljuk – a következő Indóház bővebben is tárgyalja a Rheingold és a Krokodilok történetét.
A nyitókép Bischofshofenben készült.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
