Vandálok a levegőben, szigorítás kellene!
A hatóság még a nyári csúcs-szezon előtt már kétszáz ügyről kapott bejelentést a brit légitársaságoktól. Az incidensek száma 2013-ban még csak 98 volt egész évben, majd a következő két évre megduplázódott, 2016-ban már 415-re emelkedett. Az incidensek többsége „erőszakos és félelemkeltő” volt, hangzik a CAA közleménye, amely a légitársaságokat és a rendfenntartókat is határozottabb fellépésre szólítja fel.
A CAA igazgatója jelzi, ezek az incidensek nem egyszerűen elfogadhatatlanok, hanem egyben veszélyeztetik a légiközlekedés biztonságát. Az elkövetőkkel szembeni büntetések elrettentő erejűek kell, hogy legyenek, és az utasoknak is tudniuk kell, hogy ha nem tartják be a szabályokat, s törvény teljes szigorával kell számolniuk.
A légitársaságok maguk a repülőterekkel összefogva léphetnének a leggyakrabban részeg elkövetőkkel szemben, emlékeztet az ATW összefoglalója. Nemrég a Ryanair kezdeményezte, hogy legnagyobb londoni bázisán, Stansteden korlátozzák az alkohol-eladást, különösen a reggeli órákban.
A jelenlegi jogrendszer az Egyesült Királyságban öt évre terjedhető börtönbüntetést helyez kilátásba bárkivel szemben, aki veszélyezteti egy repülőgép biztonságát. De az agresszív, erőszakos magatartás önmagában is jogalap az utas elleni eljárásra. A dohányzás, illetve ha valaki nem engedelmeskedik a gép kapitánya utasításainak, szintén büntethető, pénzbírsággal, de akár börtönnel is.
Vajon a magyar jogrendszer ismeri-e a légi vandalizmus fogalmát, tényállását, büntethetővé teszi-e az ilyen cselekedetet? Az iho/repülés kérdésére Sipos Attila légijogász határozott igennel válaszolt. Bár kiemeli, hogy nem konkrétan a „vandál utas” tényállással rendeli büntetni a jogalkotó az elkövetőt, hanem a Btk. szabályaiból áll össze (pl. testi sértés, garázdaság, önbíráskodás, kényszerítés, fenyegetés, stb.) az ilyen utas büntetőjogi felelősségre vonása.
Aki a vasúti, a vízi vagy a légi közlekedés szabályainak a megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntettet követ el – idézi a Btk. közlekedési bűncselekményekről szóló passzusainak egyikét a légijogász. A jogalkotó önmagában a közvetett, azaz a távoli veszélyeztetés eseteiben is büntetőjogi felelősségre vonást ír elő. Vagyis aki veszélyeztet, mindegy milyen magatartás tanúsításával követi el (gondatlanságból, vagy szándékosan), és mindegy hogy ennek lesz-e eredménye, vagy sem, az elkövető bűncselekményért vonható felelősségre.
Feltettünk egy másik releváns kérdést: ha egy utas randalírozik, melyik ország hatósága kell, hogy eljárjon ellene? Az országé, amelynek állampolgára? Az országé, ahonnan vagy ahová repül a járat? Netán annak az országé, ahol be van jegyezve a légitársaság?
A válasz: a büntetőjog szemszögéből a nemzetközi légiforgalomban nem az állampolgárság játszik főszerepet, és annak sincs igazán jelentősége, hogy honnan hová repül a légitársaság, illetve hol van a légitársaság bejegyezve, igazán csak az számít, hogy a légi jármű melyik államban van lajstromba véve. A lajstromozó ország hatóságainak ugyanis joghatósága van a fedélzeten elkövetett jogellenes cselekmények tekintetében. Ez azt jelenti, hogy az adott állam hatóságai az adott ügyben el fognak járni. Ha tehát a magyar felségjelű (HA betűkkel jelölt) repülőgépen verekedés tör ki, akkor a magyar jog az irányadó, a magyar fél jogosult eljárni, akkor is, ha a verekedő nem magyar állampolgár.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
