Infrastruktúra

Jövő nyártól gyorsabban és biztonságosabban közlekedhetnek a XXII. kerületben élők, Budafok-Tétény közlekedését meghatározó útfelújítás kezdődik ugyanis az ősszel a BKK beruházásában.

Csomópontot építettek át, megerősítették a burkolatot és útcsatlakozást építettek ki.

Kulcsfontosságú közlekedési és logisztikai szerepet tölt be a jövőben az M35-ös autópályán megépült Józsai csomópont, ami többek között a Debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezet megközelítését szolgálja.

A magyar, a török, a bolgár és a szerb közlekedési miniszterek Isztambulban találkoztak a Budapest és Isztambul közötti vasúti infrastruktúra fejlesztése, ezáltal a vasúti árufuvarozás elősegítése érdekében.

Habár a tavaly novemberben felálló új kormány azt ígérte, hogy a vasutat fogja priorizálni a közúttal szemben, mégis az utóbbi juthat több forráshoz.

Több mint másfél éves fúrás után az M85 autóút Bécsi-dombi alagútjának déli járata elérte a nyugati oldalt, megtörtént a járat lyukasztása.

A kétcsöves műtárgy egyik járatát bő hétévnyi munkálatot követően fúrták ki a gépek. A vonatok viszont csak várhatóan 2030-ban vehetik használatba az alagutat.

A NIF Zrt. beruházásában megvalósuló fejlesztés egy éve kezdődött, a kül- és belterületi munkavégzés azóta is zavartalan.

A Lánchíd korszerűsítési munkái miatt június 20-ától, hétfőtől augusztus közepéig ideiglenesen lezárják a Halász utca és a Döbrentei tér közötti rakpartszakaszt a közúti forgalom elől.

A vezetőfülkéből történő számítógépes képalkotás segítségével gyorsan, biztonságosan és olcsón megfigyelhető a vonal menti növényzet.

Debrecenben a Nyíl utca–Hadházi úti csomópont átépítésével és a Bem téren kialakított jobbra kanyarodó sávokkal a város egyik legveszélyesebb gócpontja vált biztonságosabbá.

Átépítették a 430-as főút és 4432-es út kereszteződését, lényegesen biztonságosabbá téve a korábban balesetveszélyes csomópontot.

A műtárgy a megyeszékhely Bánhida és Sárberek városrészeit köti majd össze, melyeket jelenleg még elválaszt a vasút.

Hamarosan befejeződik a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) kiterjesztése a Balkán-félsziget nyugati részére, valamint a régió integrációja az Európai Unió vasúti piacába. Ehhez azonban még szükséges néhány lépés.

Az olasz nemzeti vasúttársaság a következő tíz év során a vasúti infrastruktúra fejlesztésére 160 milliárd eurót, a teljes szárazföldi közlekedésre pedig összesen 190 milliárdot szándékozik költeni.