Drónveszély Isztambul felett, felháborodás a neten

Egyértelmű felháborodást váltott ki szakmai körökben az a felvétel, amelyet egy Aspetta Manukyan nevű törökországi profi fotós készített egy drón segítségével az isztambuli nemzetközi repülőtér légterében. A felvétel egy a reptér közelében lévő parkolóban indul, ahonnan a drón felszáll, és több alkalommal, elég hosszú időre mélyen berepül nem egyszerűen a repülőtér közelkörzetébe, hanem maga a repülőtér fölé; az egyébként gyönyörű felvételeken időnként a gépecske alatt és közvetlen közelében láthatunk guruló, fel- és leszálló utasszállítókat.

A gépet röptető illető, aki egyébként a saját weboldaláról már gondosan letörölte a mintegy tíz perces felvételt, láthatóan arra számít, hogy amikor egy pálya fölött repül a gépe, akkor az alatta lévő forgalom biztonságosan bonyolódhat, hiszen a leszálló és a felszálló gépek is ilyenkor még minimális magasságban illetve már/még a földön mozognak.

A hatalmas tévedés és a kifejezett életveszély azonban egyfelől ott leselkedik, hogy a drón is lezuhanhat, rossz belegondolni is, mit bajt okozhat épp a repülés legkritikusabb szakaszaiban lévő érkező és induló gépekben. Másrészt amivel nem számol az illető, az egy a pályát megközelítő gép esetleges átstartolása, amelynek során épp az a légtérrész válik kockázatossá, ahol a drón a pálya fölött vagy nem messze attól repül.

A repülő szerkezet egyébként egy adott pillanatban megpihen a reptér területén kívül lévő, de a légikikötő megközelítésében fontos szerepet játszó VOR/DME irányadótól egy-két méterre is, ha itt történik valami kellemetlenség, akkor gyaníthatóan a repülőtér biztonságos üzemeléséhez szükséges navigációs rendszerekben adódhat hiba. Az is érdekes kérdés, hogy vajon mennyire tudja zavarni a berendezés működését önmagában az, ha egy repülő szerkezet néhány méterre tőle mozog: nem véletlenül telepítik az ilyen, a repülőterek „világítótornyának” számító irányadókat lehetőleg olyan üres, de védett helyre, ahol a működése zavartalan.

A videómegosztón és a közösségi oldalakon a repülőemberek felháborodott hozzászólásait profi drónhasználók dühödt posztjai tarkítják, akik épp az ilyen felelőtlen figuráktól féltik a maguk repülési lehetőségeit. Kétségtelen, hogy a világon szinte minden állami repülési hatóság, így a hazai is, épp ezekben a hónapokban foglalkozik a drónok repülésének szigorú szabályozásával, de az alapvető tiltás, amit eredetileg repülőmodellekre nézve hoztak, miszerint ellenőrzött légtérben, repterek közelkörzetében ilyen szerkezeteket tilos használni, szinte mindenütt érvényben van. Ugyancsak érvényes sok országban az, hogy a gépecskék nem emelkedhetnek egy megszabott, általában néhányszáz lábnyi földfeletti magasság fölé, és hogy repülés közben a szerkezetnek mindvégig a kezelője látóterében kell repülnie, nem elég tehát, ha a gép kamerája szerint, de már egyébként „láthatáron túlról” kap a drón irányítást.

A regulátorok számára az a kérdés, hogy egyfelől hogyan szabályozzák az apró szerkezetek kereskedelmi célú repülését, másrészt hogy bizonyos feltételek mellett ugyanúgy jogosításhoz, vizsgához kellene kötni a drónok vezetését, mint az „igazi” repülőgépekét. Pesszimista megszólalók attól tartanak, hogy a szabályozás akkor gyorsul fel, az ellenőrzés akkor lesz igazán szigorú, ha bekövetkezik az első, netán katasztrofális drón–repülőgép-ütközés a levegőben: veszélyes megközelítések már bőven történtek.

Amint korábbi cikkünkben jeleztük, a drónok nemcsak a nagy repterek közelében teszik veszélyessé a repülést, hanem a városok felett is, ahol szép számmal mozognak például a tévétársaságok forgalomfigyelő gépei, a rendfenntartók és a légimentők helikopterei. Ezek a helikopterek és merevszárnyasok különösen kiszolgáltatottak, miközben a drónok reptetése az esetek nagy százalékában nem valami pusztaság, hanem éppenséggel a remek látványt nyújtó nagyvárosok felett történik.

Van egyébként pozitív ellenpélda is: a mexikói főváros repülőteréről drón-kamerával készült ragyogó reklámfilm. Itt is olykor kicsit kockázatosnak tűnik egy-egy felvétel, amikor a kamera pontosan egy guruló utasszállító felett repül, de ez a film ellenőrzött körülmények között készült, a reptér illetve a légügyi hatóság engedélyével, a reptériek és nyilván a gépek pilótái is tudtak a munkáról, tehát a lehetőségekhez képest biztonságos volt a drónrepülés.

Az apró gépek nem épp törvényes használatának egészen újfajta formái kezdenek hódítani más területeken is. Arról már hallottunk, és több kalandfilmben meg is rendezték a sztorit, hogy egy elítéltet helikopterrel szöktettek ki a börtönből. De most az SG-hu anyaga szerint a drónok is új funkciót kapnak, nem kihoznak valakit a börtönből, hanem bevisznek valakinek valamit a börtönbe: leginkább a legfontosabb két árucikket, ami a rácsok mögött hiányzik a raboknak; kábítószert és mobiltelefont.

Múlt hónapban egy németországi büntetésvégrehajtási intézményben a börtönőrök egy lezuhant drónt találtak az udvaron, a drónra függesztve pedig marihuanát. A drónos csempészet „előnye”, hogy a rendes repülőeszközökkel szemben egyrészt olcsón, néhányszáz dollárért beszerezhetőek, máskülönben pedig még ha le is fülelik az illető drónt, az már sokkal nehezebb, hogy azt is megtalálják, aki távolról irányítja.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!