Függőben a két egykori MÁV-kisvasút sorsa

Közel három éve, 2009 decembere óta szünetel a személyforgalom a MÁV kecskeméti és nyírvidéki kisvasútján. Öröm volt az ürömben, hogy az elsődleges tervekkel ellentétben a balatonfenyvesi gazdasági vasút mégis megmenekült – a nagybereki vonal a mai napig működik.

A kecskeméti és a nyíregyházi kisvasút esete ennél jóval speciálisabb. A két igen hosszú, és már a bezárás idején kritikus állapotban lévő hálózat megmentése szinte lehetetlennek bizonyult. A kecskeméti kisvasút kiskőrösi vonalán például egy nappal a hivatalos bezárás előtt ment el az utolsó vonat egy súlyos pályahiba okozta siklás miatt. A két kisvasút bezárásának bejelentésekor viszont bizonyos volt, a forgalom ideiglenes szüneteltetése egyet jelent azzal, hogy a két kisvasúton nem lesz többé rendszeres vonatközlekedés.

A forgalom ideiglenes szüneteltetésének nevezett intézkedés azonban azt is maga után vonta, hogy a forgalom elviekben bármikor visszaállítható. Ezt a kérdést tisztázta a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) november 19-én kiadott hirdetménye, miszerint a MÁV Zrt. a jövőben nem végezhet térségi személyszállítási tevékenységet a kecskeméti és a nyírvidéki kisvasúton, a hatóság az erre vonatkozó engedélyeket visszavonta. Ezáltal tisztázódott, a MÁV nem indíthatja újra a személyforgalmat a két vasútvonalon, ellenben ez nem azt jelenti, hogy többé nem gördülhet ki akár Kecskemét KK állomásról kisvasúti szerelvény.

Az NKH döntése ugyanis összhangban áll az Élő Mini-Világ Alapítvány szándékával, a szervezet ugyanis idényszerű, turisztikai célú vonatközlekedést szeretne beindítani először Kecskeméten, majd Nyíregyházán is. Az alapítvány erőfeszítéseinek köszönhetően már mindenképpen leszögezhető: van remény arra, hogy a közeljövőben kisvonattal lehet majd utazni a bugaci pusztára. Mivel sem a MÁV, sem az önkormányzatok nem kívánták átvenni a kisvasút üzemeltetését a közszolgáltatás megszűnése után, így nincs akadálya annak, hogy az erdei vasutakhoz hasonlóan, turisztikai céllal működjön tovább a két kisvasút. A végső döntés jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezében van, tőlük függ, hogy a jövőben az Élő Mini-Világ Alapítvány átveheti-e a két kisvasút üzemeltetését.

A kérdés egyelőre az, hogy erre mikor kerül sor. A döntés részben sürgető, ugyanis bizonytalan még, hogy 2013. január 1. után mi lesz a MÁV Zrt.-vel és ezzel összefüggésben a pályavasúttal. Ugyanis a kisvasút területét és értékeinek őrzését a mai napig a vasúttársaság végzi, ennek megszűnése az esetleges rongálások miatt nagyban befolyásolná az idényszerű forgalom beindulását.

Az alapítvány kuratóriumának elnöke, Major Andrea azonban pozitívan tekint a jövőbe. Fontos lépés, hogy rendeződött, a MÁV nem végezhet tovább személyszállítást a kisvasúton, ez mindenképpen segíti a turistavasút megteremtésére vonatkozó terveket. Az elnök szintén jelentős eredménynek nevezte, hogy a járműpark (néhány kocsi kivételével) egyben maradt, valamint az őrzésnek köszönhetően nem történt számottevő rongálás.

Ami a műszaki állapotokat illeti, az alapítvány tisztában van a legfontosabb elvégzendő felújításokkal, az esetleges pályahibákat ki fogják javítani, a vonatközlekedés elindulása előtt megteremtik a szükséges feltételeket. Kérdés még, hogy a rendelkezésre álló járműveket milyen módon tudják majd használni, az Mk48-asok ugyanis a MÁV-Trakció tulajdonát képezik. Egyedül a 490,053 pályaszámú gőzös, ismert nevén a Bugaci Kispöfögő tartozik a Közlekedési Múzeum kötelékébe, így a járművek sorsa, mint az üzem beindításának egyik záloga, még nyitott kérdés.

Ha az alapítvány erőfeszítéseit siker koronázza, első ízben Kecskemét és Bugac között járna a kisvonat. Ebben a bugaci önkormányzat is partner, valamint a helyi turisztikai szervezetek is hozzájárulnának a sikerhez. A bugaci vonal újraindíthatóságának feltételei egyébként igen kedvezőek, a pálya állapota is megfelelő a Kecskemét–Bugac szakaszon. A nyírvidéki kisvasút esetében a tervek szerint Sóstógyógyfürdőig mindenképpen, a távlati elképzelések szerint Balsáig indítanák újra az idényszerű forgalmat. Ez utóbbi a Tisza és Tokaj közelsége miatt kiváló turisztikai célpont lehetne.

Közhelyes megjegyzés, de a történelem ismétli önmagát. A kecskeméti kisvasutat ugyanis nem először mentené meg a turistaforgalom bevezetése. Az 1929 és 1933 közötti nagy gazdasági világválság idején az üzem fenntartása érdekében is ehhez folyamodtak a döntéshozók. Hiszen a bugaci puszta már akkor rendkívül híres volt, így minden bizonnyal napjainkban is vonzóbbá tenné a környéket, ha egy múltidéző vonatozás keretében lehetne megközelíteni a népszerű alföldi kirándulóhelyet.