Kuba–USA: 53 év után végre nyitás a légiforgalomban

A két közlekedési miniszter aláírásával érvénybe lépett az Egyesült Államok új megállapodása a szigetországgal, ami zöld jelzés a menetrend szerinti járatoknak. Az eddigi napi néhány charter-kategóriás repülés helyett napi száztíz járatpár indítására lesz majd lehetőség, amelyek nemcsak Havannát, hanem további más kubai városokat, repülőtereket kapcsolnak majd össze az Egyesült Államok légikikötőivel.

A járatok beindulása nem egyszerűen a hatalmas kubai diaszpóra kapcsolattartását és a turizmust segíti, hanem a gazdasági kapcsolatokat is, igaz, ehhez a még mindig érvényben lévő kereskedelmi embargót is meg kellene szüntetni, amit azonban eddig a republikánus többségű kongresszus megakadályozott. Ezzel együtt a napokban megszületett az első USA–kubai vegyesvállalat is.

Mint ezt korábban az iho/repülés megírta, a megállapodás megkötése nem jelenti az azonnali járatnyitásokat, azokat ugyanis a szokásos bilaterális alapokon engedélyeztetni kell a két ország hatóságaival, mindenesetre a nagy légitársaságok már startra készen várják, hogy elnyerjék a jogokat. Gyanítható, hogy az első és az új lehetőséget legintenzívebben kihasználó cég az American lesz, az AA tartotta fenn ugyanis eddig is a legtöbb charter-szolgáltatást Kuba és az Egyesült Államok között. Rajta kívül a JetBlue, a Delta és a United is bejelentette igényét a járatokra, ami azt jelenti, a havannai napi húsz leszállási engedélyért komoly harcot vívnak majd az amerikai társaságok.

A kubai járatok fő bázisa, ahogy most a chartereké is, nyilván Miami lesz, de a Delta például a maga központi bázisrepteréről, Atlantából is szeretne vonalat nyitni. A JetBlue a karibi térség jelenleg legnagyobb forgalmat bonyolító társaságaként száll versenybe, a diszkont-kategória felől pedig mind a Southwest, mind a Spirit bejelentette a maga szándékait, azzal együtt, hogy a Southwest eddig csak roppant mértékletesen terjeszkedett az Egyesült Államok határain túlra. A Spiritnek viszont fontos csomópontja a kubai repüléshez megintcsak jó pozíciót jelentő Fort Lauderdale. De még az Államok túlsó csücskében, Seattle-ben szélkelő Alaska Airlines is jelezte érdeklődését kubai járatok iránt, ami azt jelentené, hogy a társaság 737-essel kellene, hogy északnyugat–délkeleti irányban átszelje a kontinenst. A leszállási jogokért való harc feltehetően épp oly heves lesz, mint korábban például a pekingi, sanghaji vagy akár a tokiói slotokért zajló háború, az amerikai partner információja szerint egyébként a kubai kormány fontolóra veszi a lehetséges járatszám bővítését. A havannai adminisztráció óvatossága feltehetően azzal függ össze, hogy ők tudják a legjobban, mekkora forgalmat bír el jelenleg a szigetország repülési infrastruktúrája.

Ami a Havannán kívüli lehetséges célreptereket illeti, ezek: Varadero, Cinfuegos, Santa Clara, Cayo Coco, Cayo largo, Camaguey, Holguin, Manzanillo és a második legnagyobb város, Santiago de Cuba. Ugyanakkor ezek kiépítettsége nyilván még Havannához képest is gyengébb, márpedig a főváros reptere sem valószínű, hogy komoly beruházások nélkül hosszabban bírná a várható rohamot.

Az amerikai közlekedési tárca március elejéig várja a jelentkezéseket és nyárig dönti el, kiknek adja a járatjogokat mely amerikai városokból mely kubai légikikötőkbe, a „közérdek maximális figyelembe vételével”. Azonban az már most látszik, hogy a napi húsz havannai járat az érdeklődéshez képest kevés. Ugyanakkor kubai légitársaságok egyelőre nem tolonganak, a legnagyobb Cubana is csak húszgépes flottával rendelkezik, az Aerogaviota, amely a kubai városközi forgalomban, illetve a térség más városaiba repül, csak ATR-eket és An24/26-osokat illetve Mi-8-as helikoptereket, az Aero Caribbean hét ATR-t használ.

Ötvennégy évnyi szünet után tavaly történt meg a diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele, és azóta a két ország közötti turistaforgalom megugrott, méghozzá sokkal nagyobb mértékben, mint a közvetlen légiforgalom: sok amerikai állampolgár ugyanis a jelek szerint harmadik ország érintésével repült és repül most is Kubába, hogy kikerülje a még érvényben lévő utazási felvételeket, például hogy az illetőnek rokonai legyenek Kubában, vagy kulturális illetve vallási tevékenység céljából repüljön oda. Aki az USA állampolgáraként kerülő úton és a feltételek egyikének teljesítése nélkül utazik Kubába, az elméletileg retorzióra számíthat, azonban Obama elnöksége alatt ilyesmire még nem volt példa.

Egyes hírek szerint ugyanakkor még az idén feltűnik majd a Havannában leszálló gépek között egy jellegzetes kék-fehér festésű 747-es is, az elnöki különgép, Obama tervezi, hogy mandátuma lejárta előtt még megteszi a történelmi lépést és ellátogat az eddigi ellenség fővárosába.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk! Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső idén újra elinduló Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!